csp01 blogja

A fiú meghal

Tizenegy esztendő.

Életet keveslő.

Esztendő tizenegy.

Az élet meddig megy?

Elér a csúcsára?

Öröklét  bevárja?

Vigyük el! Épp oda!

Erről szól hős óda.

Vigyük el a csúcsra

mindig és újra.

Tizenegy esztendő?

Épp elég legyen ő!

Ifjan-vég nem kerül?

Életed teljesül!

Szenderülsz álomba

egyszer és mindkorra, 

de léted ittmarad,

megtéve tenmagad.

  William Shakespeare 11 évesen meghalt fiáról, Hamnetről, róla és neki

Még valami

Kell, még valami.

Igen, kell...

Egy kiló szeretet?

(Ami el nem temet.)

Van a föld,

kék és zöld.

Taposott testünk,

s belőle eszünk.

És víz is van

(Hová írjam?,),

lehulló könnyünk.

Messziről jöttünk.

Jöttünk

kettétört gertincű galaxisokon át,

csúsztumk-másztunk, szárnyaltunk,

amíg Embergonosz el nem metszette szárnyunk.

Kitépett szívű óceánokon át,

levàgott fejű bábukon àt

megérkeztünk

modern hajnal-hazánkba,

ahol a sír megásva

habár senki nem làtja.

Élni-esők záporoztak,

halni-jregek elolvadtak

és mi megtanultuk, 

hogy van ítélet,

hogy van az élet,

hogy kell a vég, 

hogy kék az ég

...

Egy kiló szeretet

vagy csak egy csipetnyi,

lehessen lehetni.

Létezik ilyesmi?

A te versed

Igen, tiéd

1. Vers-tiéd. Ezt tudod?

Vers-tiéd. Elhiszed?

Ezt te írod.. (Hogy miért?)

Írod... és írod és...

készen àllsz? Készen áll?

Írod, írod tovább.

(Abbahagynád? Miért?)

É megírtad. Tovább.

2. Az összes betűje visszhangozza legy-ed,

ámde vigyázz nagyon-meg sohase egyed.!

Visszatükrözii ő könnyeid-mosolyod,

lehetsz bátran ettől nagyon-nagyon boldog.

Nem tilos!

Minden egyes szava belőled tápláloz.

És ezen ne és ne csöppet se csodálkozz.

3. Írjad így, írjad úgy.

Lásd: milyen szépen kacag!

Vagy talán sír? Lehet!

Nő belőled miképp

fán levél. Rengeteg!

Zöld, piros... kék? Fehér.

És soaem tépi le

bús,  csupasz tél meg ősz

4. Nő belőled miképp csillagok az égen.,

lezuhan? Agyonvàg-de feléleszt szépen,

ugye?

Hiszen bizonyára ezt beleverseled.

Ugye?

Köszönet Múzsának, hogy van ilyen versed 

Növekszik tebenned egyre magasabbra,

világot versetlen bizony hogy nem hagyja!

5. A versed oly nagyon csodás.

Ahogy kavarja lét szelét!

Ahogy vigyázza álmunkat,

elűzi rosszistent és még?

hát megcsinál mindent, amit

kell.

Sosem felejtsed ezt el. Ne.

És befejezve. Íme, kész.

6. Nő a lelkedben itt,

csöppnyi kis magzatod.

Kézbe fogd,  jön veled.

s kézbe vedd, így vigyed,

hogyha nem tudsz neki

írni sok lábakat..

(Szárnyakat rája írj!)

7. Tényleg és valóban a te költeményed.

Vele és általa be sohasem végzed!

Kifúj a világból nelégynek bús szele?

Már tombol e szellő arcodat lengetve.

De költeményed él, te igéd hirdetve!

És úgy is, akkor is, ha nem teszed bele.

Siess, gyorsan, rajta, írjad, írjad, írjad-

mindegyik sebünkre oly balzsamos írt ad!

8. Ő te vagy, s ő legyél.

Nincs egyéb lehetség.

S van világ. Tedd belé,

s van világ, rúgd belé!

Hogy ne lakjék csupán

nálad és benned és...

Mindené ő. Legyen!

Fogja bátran kezünk.

9. A versed oly nagyon csodás!

Őtőle űr esőzik és

életre kelt az élet és...

A Nincs-vers

1. E vers el-nem-kész-ül!

Meg nem írom-soha!

Nincsen olyan csoda!

Engem neg nem fésül.

2. Engem meg nem áldhat.

Engem meg nem átkoz

és meg nem is étkez.

Nem lak semmi házat!

3. Engem el nem temet.

Téged el nem ásat,

neki nem ad házat.

Meg nem írom. Megyek.

4. Meg nem írom soha,

 le sem írom soha.

Rád sem írom, soha,

írja, kinek...dolga?

Írja az, ki mondja.

5. Ő a Nincs-vers, bizony.

Nincsen. Nincsen, nincsen.

Az lesz s marad mígnem...

Igen, ezt megírom. 

6. Képzeld el. Ha vágyad.

Harminc strófa-vagy tíz?

Cukor- fahéj- s vasíz.

Fényes mint... bölcs (lássad?)

7. Lehet szonett, tanka...

Jambus. Párrím, egyéb.

Eposz! Akár regény.

Legyen rengjaj. Stanza.

8. Meg nem írom. Hiszen

(("ugyan vajon miért?"):

nem, nem versi, mit kért.

Benne nem, nem bízom.

9. (De megírja Ádám.

Eszter? Inkább Olga.

Él. a költőkorba'

szépet-rútat látván.)

10. Meg nem írom, mert

Isten erre kért

nem ad érte bért.

Mert nincs hozzá kert!

11. Nincsen hozzá: világegyetem.

Napot ő nem tüzel,

embert ő nem fűt fel.

Kozmoszt néki Meg Ki Teremtsen?

12. Meg nem írom ezért:

el ne vigye gonosz.

Az, mi olyan... hát rossz.

Minden verset elkért.

13. Meg nem írom ezért:

szólna bizos errről,

miről muszáj Nem-Jól.

... Meg nem írom-azért.

14. Téma, tárgya épp ez:

neki, neked sorsod.

Látom: el-ol-va-sod.

Vajon érted? Érted?

15. Írja ördög, isten.

Versből teremt földet.

(Ne szólj rám, hogy költsek.).

s meg is teszi? Igen?

16. Meg nem írom, nem, nem!

Beszél? Én nem hallom.

Nem is ízlik nagyon,

papírt elégessem?

17. Nincs-vers, mivel nem kell.

Üres, kopár kacat,

nem fog tűzből halat,

ha van mégis, vesd el!

18. Nincs-vers mert nem szabad!

Él? Öl? éltet, halált?

(Őket te megtaláld!)

Ha van mégis, hagyjad.

19. Nincs-vers, merthogy tilos.

Szálldos körbe-körbe.

Az ég nem lesz tőle

mint vér, mint hó, piros.

20. Nincsen, mert nem vagyok én sem.

Látod: ő-dik énen,

csak csüng a toll kézben. Kézen 

Meg ki írná-kérdjem?

21. Nincsen, mivel nem tud!

Meg nem égi eső

nullából lesz első.

S látva téged elfut.

22. Nincs-vers, ez ő, ez ő

...

23. De nem. Mégis írom 

Hiszen költő lettem!

Sosem szabad bogy nem.

Igény szükség versem.,

tőle nőjön jellem.

Igen! Kell őt lennem!

24. Képzeld el, ha hiszed.

Mint az Eposz, olyan,

dicső költő-korban...

Költő kora-mienk?

25. Épp úgy, ahogy én is.

Legyen versláb! S ütem!

Adja nekem utam!

Igen, írom mégis.

26. Téma, tárgya? Bármi.

Ami látszik és nem,

fény a fényességben.

Víz a földön, égen.

Nem is kellett várni.

Versbe kellett zárni.

27. Megírom.

Engem áldat,  átkoz.

Nem baj, ha nem szeret.

Dobja nevem? Lehet,

érte el nem kárhozhat.

hogy nem versi, mit kér?

De, de biztos teszi.

Ennek így kell lenni!

A vers mindent elér.

29. Hogy nincs hozzá kert?

Termi égbolt meg,

égből földre megy,

égből földet nyert.

30. Igen, e vers legyen.

és lesz és van, igen.

Olyan, talán ilyen.

Léptet túl az egyen.

31. Megírom

mily jól beszél, így is,

ha szól, szólat erről.

Miiől muszáj Nem-Jól.

S beszél róla. Mindig.

32. Megírom.

Ha gonosz viszi-

és a földbe zárja-

úgy is az ég társa. Várja, már ma.

Gonoszt ezt nem hiszi..

33. Tehát a vers legyen.

És van és lesz. Helyes.

És mit, miket tehet?

Vezet át a hegyen.

34. Kozmosz siincsen hozzá.

Majd ő megteremti.

Érzem, ezt kell lemnni,

váljunk tőle jobbá.

35. Van-vers, lenni muszáj,

van-vers, győzni muszáj.

Van-vers, versni muszàj,

ezért meg ne utálj.

36. Van, mert szabad.

(Rászól szavad?)

...

Vasn, de tilos?

Miért tiiltod?

...

Van, ez biztos.

"Persze, írod."

Lenni képes.

S nincsen véged.

Lenni nem tud?

Tud, csak.... ne-úgy.

37. Vanvers, élni muszáj.

Vanvers, hinni muszáj,

vanvers, tenni muszáj.? 

Miképp versez, úgy állj!

És úgy járj. És ne várj.

38. Írom! Írom-készen.

Tessék!! Olvasd, vigyed,

el is viszed. Kinek?

Ily szép vagy csúf. Legyen. 

Te, versem

1. Te, versem. Vagy velem.

Köszönöm.

2. Te, versem-vagy nekem 

Nagy öröm.

3. S te versem: légy velem.

Örökre.

4. Ha ledöf Nincsenkéz,

törd össze!

5. Légy nekem, légy bennem...

vagy bennem.

Te, versem. 

6. Mert hiszen te vagy az

én versem.

7. Ha jön az Életrém?

Kergeted.

8. Adtam rá hatalmat.

"Jó neked."

9. Én versem, siess, menj

világgá.

10. Kérdezzen, feleljen,

bátorjon, szabadjon.

Állítson, induljon,

vigyázz rá.

11. Levegő se kelljen

őneki.

12. Össz' sorod ezt bölcsen 

megteszi!

13. Port enni víz helyett

biztatod.

14. Port eszik?  Hát ha nem-

te bajod?

15. Kéred, hogy építsen 

távcsövet.

16. S nézze meg vele, hogy 

kik jönnek?

17. Fesse át fehérre

a hegyet,

18. hogy mennybe mászhassák 

űrlelkek.

19. Rólad a portréját 

megfesse!

20. Arcára és minden 

vízcseppre!

21. Vezesse a vizet a 

völgybe

22.  és aztán jól meg is 

fürödje.

23. Kérdezze s kérdezzed

hogy: Ez mi?

24. S tudjon rá ő maga 

felelni!

25. Építsen templomot 

és házat.

26. Királynak, nemesnek,

 szolgának.

27. De, te is építsél,

szobrokat.

28. Szobraid hallassák 

hangodat!

29. Élessed a földön

a halat.

30. Általad a földön

 maradhat!

Nem halhat.

31. Élessed az égben 

az embert,

32. magától az égbe 

nem, nem mert.

33. Adjál a fejére

 koronát.

34. Leejti? Add rá te!

Tapsolják.

35. Mutasd meg mindegyik 

... csodát.

36. Azután (ne lássák)

menj tovább.

37. Gyújtod és égeted

a tüzet!

38. Öntsél rá még, még, még

több vizet.

39.Te, versem vagy bennem?

Gyors, menj ki!

40. Lássanak! Fogjanak!

Mindenki.

41. Imát mond-te légy az

istene.

42. Ima nincs? Te úgy is

higgy benne!

43. Ez vagy te, én versem,

mi versünk.

44. Olvasd fel magadat,

kell nekünk.

45. Megyünk a városba,

itt helyünk.

46. Megyünk a szomszédba,

jöjj velünk.

47. Megyünk a vilagba,

jössz velünk.