csp01 blogja

Világjáró

Az ember jár-kel, amint látod.

Van két lába és van kedve,

hogy messzire elvihesse.

 Az ember úsz" nagyon sokat. 

Van két lába és két keze.

Éppen ezért, hogy vizezze.

 És repül is, ugye? Nemde?

Legyen neki győzni szárnya.

Égentúlság vár már rája.

Hogy messzire elvihesse...?

Vissza-visszatekintgetve....

Épp azért hogy vizezze?

Aztán újra megföldelje?

Égentúlság vár már rája?

Lehet, mégsincs egy sem-szárnya,

és ha egyszer fel-felszállna,

zuhanna be a halàlba?

Az ember ül a házába.'

A világ az olvasmánya,

bárha önszem sosem látja.

Ember röpköd: a házába'.

De szabad a gondolatja!

Kedve szerint mozogtatja.

Igény szerint mozogtatja.

Minden az ő akaratja.

Gondolata szárnyal szépen

Távolorszàgnak egében.

Nincsenországnak egében.

Legalábbis én rá kérem.

Nem löivi le senki, senki,

hogy legyen mit eszegetni.

 Gondolatunk elhaladhat

a tűz mellett, a víz alatt.

Halad, megáll, hogyha ez kell.

Meg nem fullad, el nem perzsel.

Minden földet be-berepül

szíve mindtől fel-felhevül.

Sehol sincsen egy-egyedül:

ottlakóknak ő hegedül.

És gitároz.

Hallod? Látod?

 A gondolat mint egy angyal

nem illlőket messze zavar.

A gondolat mint egy szellem

átjut minden, minden testen.

S a gondolat mosolyg, csillog

vilàg egén mit a csillag.

A gondolat képes rája:

világból is ki-kiszállna.

Gondolatuk képes erre,

meg is teszi? Hogyne, persze!

Bejárja a mindenséget

ês miután készen, végzett

indul újra, hiszen útja

a végtelen. Nem véghetem.

Nem is végzem, nem és nem én

Örökbe szól e költemény.

 Tegyél te is emilyképpen,

mindig mostan, mindig éppen.

Gondolatunk száguldozhat

senki rája rá nem szólhat.

Ugye?

A Jó Világért

Érte, neki, róla

1. A Jó Világ milyen legyen?

Talán olyan vagy épp ilyen?

Túlnője őt a végtelen?

Jó, jó és jó legyen. Legyen!

2. A Jó Világ milyen legyen?

Beszélje ezt ezen versem.

A Jó Világ legyen-jó!

Mert ez helyes, való. Jó.

3. A Jó Világban az angyal

ördöghátán szárnyal, nyargal.

A Jó Világban az isten

sosem felelje hogy nincsen,

4. sosem feledje, hogy nincsen.

S varázsol, hogy legyen minden.

Varázsol, hogy legyen. Minden 

A Jó Világban van így. Nem?

5. A Jó Világban a kozmosz

embervíztől nagyon koszos.

Emberléttől nagyon teljes.

A Jó Világ! Ez így helyes.

6. Növekszik egy csomó virág.

Megöntözi paraszt, király.

Vázába bátran bédobjad,

sosem hervad, sosem fonnyad.

7. Van ott, épp itt, gigászi tó,

telíti vér. Vagy hasonló.

Mindenki megfürdik benne,

tehát leszünk vérrel telve

Érted-e?

8. Növekszik ott hatalmas Hegy!

A méltó rajt' az égbe megy,

a csúcsa mertaz égbe nyúl,

s talán le is jő majd az úr.

9. A Jó Világban az élet

ha meghal, akkor újéled.

A Jó Világban jár halál,

de meghalótt sosem talál.

Hiszed-e?

10. A Jó Világba el ha jössz,

te is mibdig mindent megjossz.

A jó világ ilyen bizony.

Nagyon jól s szépen ráírom.

11. A jó világ tetszik nekem.

Belőle szól ezénekem.

(Minden kézzel felépítem.)

Örülj te is, boldogj neki

velünk legyen telis-teli.

12. A jó világ örökké él,,

örök jóról mesél, mesél.

A jó világ nagyon nagy jó.

Hisz jóni, nóni olyan jó.

Tudod-e?

Jólod-e?

13. A Jó Világ nagyon szeret.

Ha elveszít, meg is keres.

A JóVilág nagyon imád,

imámba én befoglaljam?

14. A JóVilágnak istene

senkit sem rak pokol- s mennybe.

A JóVilág minden helye,

bűnös letisztul őbenne.

"Miért ne?"

15. A JóVilág: eszik senki,

mivelhogy ez nem kell neki.

Őzre ember nem nyit tüzet,

az őz legel sosem füvet.

16. A JóVilág uralkodik,

lehet, hogy ez nem látszódik...

Tegyük láthatóvá. Mind!

miképp éjben fehérke színt.

Vagy inkább mint fekete színt.

Megjossz=a megjössz mintájára képzett ige, a megjóni alakja egyes szám mnásodik személyben

Egy nagy ember

Megszületik a Nagy Ember.

Anyja a föld, atyja tenger.

S légbe szállni ő mer és mer 

Azon nyomban cselekedett.

"Miért várnék csak egy percet?!"

Semmi metszi a tettkedvet.

Megfejtette a lét titkát.

Le is írja? Ha adsz tintát.

Ha rosszul ír, menj és írd át.

Megfejtette, elhangzotta.

Ezért jött a világodba.

Viilágunkba.

Van fül, amely meg- s befogja?

A Nagy Ember kicsiny, apró,

ne ijedj meg, ez így a jó.

Létezik mint a néma szó.

Bebúj minden kis nyíláson.

És a Gonosz: "Én nem látom!"

A Nagy Embert én megáldom.

 Létnek titkát megfejtettte,

tovább szőni... hát kellene...

Ej! Ő ezt is már megtette.

Létnek titkát felrajzolja

sír- s nevető tearcodra.

Nagyon szépen beragyogja.

Én ezt nem is hittem volna.

Te mit teszel lét titkával?

(Amit paraszt a királlyal?)

Kikiáltsad őrök vággyal!

Meghallották a mindenek,

felelnek rá sok ámenek.

Előbújnak az istenek.

Nagy Embernek jön vadásza 

Fittyet hányva léttitkára.

És elfogja?  Bizonyára.

Keresztre is felfeszítik,

leszáll róla,  ahogy illik.

Vizet és vért eszik-iszik.

A Nagy Ember vaj' halandó?

Az.

Bizony ő is meg-meghaló.

És halála legyen-e jó?

Azonban a létnek titka...

Mindenüvé fel van írva.

Minden sebnek a gyógyírja.

 Előbújnak az istenek, igen.

Lét titkáról elmélkednek,

lét titkának örvendenek

s megteremtik a világot.

Verseimmel rá vigyázok.

Lerombolni Nem Tudjátok.

Vers a vízről

Nos, a vizet ismered-e?

S a vízlét jó neked-e?

Víz vagy por a kenyered-e?

Kérdezni még mit kellene?

Érted vajon a vízlétet?

Megmosdatja csúnyát, szépet,

belőle szól a vízének.

 A víz valós és igazi

ugyanolyan mint a Panni.,

nem kell tőle elrohanni.

S vannak olyan vízbenlények. 

Mindent vízbe belétesznek.

érte földet, vizet kérnek.

Vannak ilyen vízemberek.

Vízhegyek ésx víztengerek,

vízsemmik és vízmindenek.

Vannak ilyen vízországok.

Vízvalóság és vízálmok .

Szemed vizes. Most már látod?

Vagy csak könnyes?

A vízbenlény nagy hatalmi.

Csakis vizet tud akarni.

Csakis vizet tud akarni.

Víz a teste,  víz a lkelke,

a mindenki észrevegye.

És a vizét megehese!

 Víz élete, víz halála,

halál után mi vár rája?

Elpárolog vízruhàja.

Széjjelcsuroig a világba.

Mint csillagfény éjszakára,

mint...

Víz a mája és veséje.

Vízszívéből hull vízvére.

Földből ácsolt vízkésére.

Vizet lélegez és táplálkoz,

ha elszárad, vízbe távoz.

Kárhoz.

Nem felel meg? Próbáld máshogy!

Vízelmében vízgondolat

víznyelveken elmondogat

mindenféle vízdolgokat.

Vízbe minden belezuhant!

Nincs hatalmad, hogy kihúzzad,

vízbe minden belefullad.

Vízbe minden belefullad,

de lesznek majd mások. Újak!

Végigjárják a föld-utat.

Szárítsátok fel a vizet,

még senki sem látott ilyet.

A földönlényt megnemzitek.

S a földbenlényt.

A létező szól

Létrejöttem-és létezem.

Miért vagyok? Megkérdezem.

Miért legyek? Felelsz nekem?

Élni-erényt cselekedtem.

Miféle menny vár most engem?

Nem sírom és nem könnyezem.

Éltem, élek immár sokat,

dicsőséget és gonoszat.

Amíg lelkem elhato!hat.

Nincsen senkim, semmim nekem,

csak magamnat teremtettem.

A világ az egyetlenem!

Elkövettem élet bűnét.

Nem bírtam a nemlét bűzét,

vérzettem a minden űrét.

Nincsen ég, mely megteremtsen,

nincsen víz, mely kereszteljen.

S nincsen föld, mely eltemessen.

Lebegek a végtelenben,

kapálózik lábam-kezem,

koporsómat eltörhetem?

Létrejöttem-ilyen vagyok.

A nincsenben nem halhatok!

Teremtődtem egy jó nagyot..

Miért vagyok-már megtudtam,

megsúgta a Létnagy-uram.

Most mutatja összes utam.

Miért legyek?-megismertem.

Hogy lehessek mindisten. Nem?

Kell vannom és nincsennem.

Nincsen senkim, semmim nekem,

lebegek a végtelenben.

él-testem és éljek-lelkem.

 befogadja-e valaki?

Ki istenét nem dobja ki.

S nála kenyér. Egy falatnyi.

 Engem megtart ő a létben,

nem is kell, hogy szépen kérjem.

Isten, kenyér-ő ad nékem.

Vagy meglehet az, hogy mégsem?

Mért nem?

Éljem!