A kezdet

A kezdet

Lásd: X megszületve.
Mint a száradt vízcsepp?
Szétbomolt porszemcse?
Hát nem, robban-csillag
űrfehér magasban
összes kozmoszt izza
földagyat növeszti
Csendnek halott arca
visszatükröződve
és ki bátran mosvs
és világosodva
tessék, nevet-kacag
X-nek éppszületni 
megtörténésében.
Minden egyes percben.
Örvend X-nek fényem.
Lelkesen vihogja,
hatol rajta által.
Vissza is csapódik.
Örvend neki tüzed
és te is valóban.
Égi folyton-folyvást.
Fűti, hűti, persze,
miért is ne tenné?
Szülte X-et a hegy.
Völggyé nőtt fel közben.
Völgybe esve közben.
Szülte a Fuss szintén
és beléje rűgott.


Iksznek nincsen bölcső.
Megfoganva még csak,
de ő azon nyomban
ugrik és el is fut.
Gyorsabb mint a neve.
(Biztos így cselekszik.
Rohan: minden legyent
körbetűz virágga,
s rajta maradt csókja,
akkor is, ha fájlal:
tenger tüzét oltja.)


X-nek