csonka.arnold blogja

1. Melankolikus

Rég nincs itt már levegőm:
kivittek a vékony jégre.
Volt ki lentről beszakítsa,
ülne gyorsan gazdag székbe.
Sorsom várom, remegőn.

Véget ért a szárnyalás:
sós könnyekbe fúlnak álmok.
Jövőm most más alakítja,
jobb, ha mindent szánok-bánok.
Közeleg a számadás.

Ez az élet de nehéz:
elfogytak a megbízások.
Attól talán mégsem félek,
hogy holnaptól árkot ások.
Tanácsadó leszek én.

2. Szangvinikus

Égszakadás, földindulás,
vad villámok, förgeteg!
Feldobtatok cinkos cimbik?
Nincs több móka veletek?

Hol nevetek, hol meg sírok,
szégyelljétek magatok!
Jól van, azért nem kell félni...
Barátotok maradok.

Kapcsolatok nélkül nem megy:
régi lecke, jól tudom.
Kidobtak a forgóajtón,
psszt... Jövök majd a kulcslyukon.

3. Kolerikus

Értem én.
Ez történt.
Bosszúm kész,
utolér.
Futhatsz nyúllábakon,
meglesz a válaszom.
Visszatérek,
megtalállak,
kiskanállal
földarállak.

Megúsznád?
Elhiszem.
Na vissza a
bizniszem!

4. Flegmatikus

Azt mondják, nagy a baj.
Én, kérem, nem értem.
Nyomozók házamban,
hát ezt is megértem.
Én mindent elmondok,
tessék csak kérdezni!
Hisz ez a munkájuk,
elsőre érezni.

Ezek itt? Papírok.
Igen, én szignáltam.
Azok ott? Bankjegyek.
Kertemben találtam.
Bankszámla Dubajban?
Csak heccből nyitottam.
Nem mennék én oda,
higgyék el nyugodtan.

Úgy látom, elvisznek...
Ez is egy állapot.
Villácska, kabrió!
Nem volt rossz nálatok.
Sorsomba írtak egy
kitérőt zord kezek.
Alkalomadtán majd
Dubajba evezek.