Románc

csillogo•  2016. november 18. 07:23

Naponta játszik a fény
megmutatja erejét,
halhatatlanságát;
öreg csősz az idő,
neki mindent lehet;
a fákra tavaszt álmodik,
üres fészkeit tartja életben
és tündérkerteket, hol álmok
rejtőzködnek - egyszer visszaadják
a fehér berkeket, ha majd
tócsákba nézhetnek
kíváncsi gyerekszemek,
mentik a sárba taposott
leveleket - fenn hangol a szél,
sikátorokban reked -
fals hangján elidőz,
de gondol egyet:
felszárítja az összes könnyet
és a bőkezű hegyek
hasadékában megpihen.


2016. november 13.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2016. december 17. 08:04

Törölt hozzászólás.

csillogo2016. december 17. 07:44

Kedves vagy @Ametisz: - köszönöm, hogy itt jártál!

Ametisz2016. december 10. 21:23

...azt érzem benne Marika, hogy a lelked finom, puha takaró...

csillogo2016. november 26. 08:21

Most mondjam azt, hogy - szeretazisten?
Köszönöm nektek: @Pera76: @Molnar-Jolan: @okeanus: @kapocsi.ancsa: hogy olvastátok!
Szép adventi készülődést kívánok!

kapocsi.ancsa2016. november 23. 06:39

a természet fénytánca...
:)

okeanus2016. november 21. 22:50

habár a bércről a tél tekint
lesz tavasz, lesz megint...

Molnar-Jolan2016. november 21. 19:57

Szép, ölellek, Marikám.

Pera762016. november 21. 19:53

@csillogo: Remekség...

Pera762016. november 21. 19:52

@Rozella: :)

csillogo2016. november 20. 19:49

@Pera76: Erikám - bennem van egy chip... és letiltja - egyébként nem tudok, igaz nem is próbáltam és ahogy @Rozella: írta ez az oldal legyen egy kis sziget, ahová örömmel nézünk be - kedvencem a líra - ezt nem titkolom, de minden szép versnek tudok örülni, szeretem a lelkek zenéjét szavakba öntve is!
Hoztam egy Váci Mihály verset - napok óta ez a "kedvencem" !:)

Váci Mihály

Szendergés

Keblemre bújtál és felmelegedtem,
mint zsálya hantjaival a lapály,
ha füvön lépő, terelgető estben
puhán pihen s fehéren rajt a nyáj.

Oly könnyű voltál, fűszálat se hajtó,
mint alvó báránykák halk szendere,
s oly leheletnyi, mint térdhajtva alvó
nagy nyájak párázó lélegzete.

Tartottalak, mint lebegő kis pázsit,
s szívem oly óva, halkan dobogott,
őrizve széledező szunnyadásid,
mint nyáj körül ha járnak pásztorok.

Köszönöm kedves szavaid Liwet! :)

Rozella2016. november 20. 18:01

@Pera76: :) Szerintem, amennyire Marikát én ismerem, tudna, de nem szeretne, és nem is akar... mert annak tartja a poetet ami eredendően a célja: irodalmi portálnak...

Törölt tag2016. november 20. 17:00

Törölt hozzászólás.

Pera762016. november 20. 08:48

Tiszta, szép és jó gondolatok, épp a múltkor jutott az eszembe, hogy vajon tudnál-e dühös, értelmetlen, bántó, negatív gondolatokat írni? :)

csillogo2016. november 19. 21:19

Köszönöm szépen Imre - remélem jól vagy a vizsgálatok után!
Kedves Róza, Krisztinka, Erika, Gábor és Ametist - örültem, hogy benéztetek és köszönöm kedves szavaitokat! :)

Ametist2016. november 19. 09:10

Tökéletesen visszaadtad a tél-elő hangulatát, nagyon szép verset írtál, Marika! :)

merleg662016. november 18. 23:27

Tetszett!

BakosErika2016. november 18. 18:22

Szép őszi léleksorok Marikám.
Szeretettel olvastalak.

Krisztinka2016. november 18. 13:17

Szép...:)

Rozella2016. november 18. 11:09

"de gondol egyet:
felszárítja az összes könnyet
és a bőkezű hegyek
hasadékában megpihen."

mert ilyen... bölcs "öreg csősz az idő, neki mindent lehet". Szép gondolatok!

petruchio2016. november 18. 08:31

"öreg csősz az idő,
neki mindent lehet;"

skary2016. november 18. 07:31

@csillogo: https://www.youtube.com/watch?v=SBiwLibZqfw

csillogo2016. november 18. 07:27

OM!:)

skary2016. november 18. 07:25

szerte szertelenül
a vidékre ül
lágy őszi álom
a sármom :)