Mesebeszéd

csillogo•  2012. november 30. 15:35

Szitál az eső. Álmos.
Folytonosan helyet kér,
Nap aranya egy táltos;
szívet markoló tenyér.

Simogat, mint a rózsám,
dobd ide a hold-labdám!
Játszunk a fény ostorán,
felkelő nap sugarán!

2012. november 28.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2012. december 1. 08:01

NAGYON szépen köszönöm az olvasást, szép hétvégét mindnyájatoknak!
Ölelésem!

S.agi2012. november 30. 21:11

Csodaszép! :))

Odin2012. november 30. 20:48

Tetszik :)

beam2012. november 30. 18:42

Gyönyörű!Puszim

csillogo2012. november 30. 18:14

Ó, nem is tudom -sokszor gyerekes vagyok - de ha jól érzem magam benne,akkor hagyom!
Black, Valika,Mariann,Erika,Skary -köszönöm nektek az olvasást, hsz-t!
Szép estét kívánok!
PusziM

Black2012. november 30. 18:10

megint elvarázsoltál légiesen könnyed verseddel puszi

laddorsavali2012. november 30. 17:56

rendben. :-)

baramara2012. november 30. 17:53

Nagyon tetszik, kedves, játékos! :)

BakosErika2012. november 30. 17:28

Nagyon szép gondolat, Marikám!
Szeretettel olvastalak!
Puszi!

skary2012. november 30. 17:06

:) szépestét :)

csillogo2012. november 30. 16:35

Köszönöm szépen lányok - SEA, STEEL!:)
Szép estét kívánok!

Steel2012. november 30. 16:26

Mesebeszéd, ha az is, mesés, és kiemel a felnőtt korból,
a hétköznapokból :) Labdázzunk a Holddal :)
Szép nagyon!

Törölt tag2012. november 30. 16:19

Törölt hozzászólás.

csillogo2012. november 30. 16:04

Nincs határ csak ha meghúzzuk vagy behúzzuk a féket, hold-hatás volt-ban mér!:)
Erika, Seeman -köszönöm!

Seeman2012. november 30. 15:53

:))

Pera762012. november 30. 15:53

Mesebeszéd, álom, való: hol a határ?
Csodaszép lelked egy darabjáért: köszönet!
MMM