MESE

csillogo•  2010. március 12. 08:58


Mese az erdők könyvéből

Wass Albert

 

Amit az apa gyermekének mond

 

Igen, elvesztettük az otthununkat,fiam.Elvesztettünk mindent - ahogy azt manapság mondani szokták.Mégis, nézd:szép a világ.Susognak a fák, harmat csillog a fűszálak hegyén,pillangók vannak, és virágok vannak.Tudd meg,hogy a sárgarigó egyetlen füttyével megszépíthet ezer csúnya rontást ezen a világon.Nézd a világot és figyeld meg jól! Figyelj a fákra és a madarakra! Őzre,pillangóra,virágra.Ne törődj sokat az emberekkel,és ne hallgass oda,ha cifra jelszavakkal hozzád szólnak! Az emberek csak rontani tudják a világot.

Haszontalanságokat ne gyűjts soha!Bélyeget,gyufásskatulyát,pénzt,vagyont. Csak a szépet gyűjtsed meg magadban.A szépet,amit szemeddel láthatsz,füleddel hallhatsz,orroddal érzékelhetsz, és ujjaid hegyével megtapinthatsz.

Meg amit gondolsz olyankor, azokat gyűjtsed!Játékaidat elvehetik,ruháidat,pénzedet is elvehetik mások.De nincsen olyan hatalma a földnek,amelyik elvehetné tőled azt,hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn,mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned.Nem veheti el senki tőled azt,hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van,és selymes puha keze,mint a jó tündéreknek.Egyszer egy fiatal tiszt állt a tábornoka előtt.Kemény szigorú hangon beszélt a tábornok.Tervekről,parancsokról,háborúról.Szavai mögött tankok dübörögtek,bombák robbantak,géppuskák zakatoltak.Az ablak nyitva volt, s alatta egy barackfa virágzott.Rózsaszín volt és csodaszép.Ezt a barackfát nézte a fiatal tiszt,amíg a tábornok beszélt.A tábornok hirtelen elhallgatott.- Mit néz? - kérdezte ingerülten.- A barackfát, tábornok úr - felelte a fiatal tiszt -, most virágzik. A fiatal tisztet  megbüntették akkor.De ma,ha visszagondol a múltra, csak azt bánja,hogy nem figyelt még jobban a barackfára, ott, hajdan, a tábornok szobájában, amíg a tábornok beszélt.Mert a tábornok már régen nincs sehol, és amiket mondott: elfoszlott,mint a sűrű,rossz szagú köd.Csak annyi maradt meg abból a napból,hogy szép volt a barackfa nagyon,ahogy ott állt, tömötten,rózsaszínűen,puhán és mosolyogva.És a fiatal tisztnek egyebe sem maradt,csak a virágzó barackfa színének és illatának emléke abból az időből.Ez a fiatal tiszt a te apád volt,fiam.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2010. március 13. 06:07

Nagyon kedvesek vagytok: Virág,Irénke és Azes - örülök a szép bejegyzéseknek!Köszönöm szépen!
Várjuk a tavaszt és a virágjukat bontó barackfákat!:)))

Törölt tag2010. március 12. 10:26

Törölt hozzászólás.

irenke2010. március 12. 09:51

Csodálatos látni,hogy igy is lehet gondolkodni,
élni!
Köszönöm szépen Marika!
Ismét jön a Tavasz....

Azes2010. március 12. 09:44

Szívünket az egyetemes értékekkel töltve, a legrosszabbtól is megmenekülhetünk!
Örülök, hogy a nagy kedvencem újra felbukkant Nálad!