Kedvesem

csillogo•  2017. február 2. 20:50

Elmentettem pár őszi levelet,
emlékeimet feladtam;
egy jó holnapra várva
illatos földeket, rikító gólyahírt,
napfürdőt hozok a Világra.
Lélekrészedre álmom ébreszt,
kiegészítem szívem erezetét,
hol lepkeszárnyak rezdülését
hallgatom - az idő hullámverését.
Fátyol takarja, az óra repülő,
míg táncom tart nárciszok
hajtanak és tündérek
koronáját csillantja a Nap.
Az Üveghegyen túlra visz,
ott minden egész, kipirult arcom
rád nevet és mosolyomat iszod,
minden a tengerkékből indult,
roskadó almafáktól való Ős(z)-bűn.
Útjainknak célja van, felszakadt
sebekre gyógyír az a pár őszi levél...
emlékeimet feladtam.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2017. február 10. 18:59

Köszönöm Ancsám! :)

kapocsi.ancsa2017. február 5. 07:54

kevesen képesek a fájó dolgokat is szépen megélni

"Útjainknak célja van, felszakadt
sebekre gyógyír az a pár őszi levél..."

csillogo2017. február 4. 21:00

Van, hogy feladjuk az emlékeinket, legalább versben elküldjük, hátha pont a címzett is olvasni fogja - mindenkinek van választása, hogy adja-e vagy nem adja fel - ezek csak gondolatok, valami kis szikra szállhatott a szívembe. :)
Köszönöm szépen @Rozella: mert egy kicsit ismersz már @dreaming58: köszönöm Évi, @merleg66: kedves vagy Gábor, @kevelin: köszönöm szépen @skary: neked a zelején írtam, @okeanus: békében vagyok és ezért jó... , @gosivali: nem olyan szomorú azért, @Eleonora: kedves vagy köszönöm, @Pera76: Tesim köszönetem az elemzést, @Ametist: köszönöm, hogy olvastál!
Szép vasárnapotok legyen!

Ametist2017. február 4. 13:36

Szépségesen fájó gondolatok...

Pera762017. február 4. 07:27

TesiM, nekem a keret szép, a bevezető és befejező rész együtt egy bekeretezett fénykép formáját adja át, amiben a kép mégsem állandó, hanem változik folyamatosan, egyre szebbé és szebbé.
Aztán a falevél és emléklevél kettősségének összeértelmezése is remek ötlet, a párhuzam eggyé válása érdekesnél több, szimbolizálja az időt, a történéseket, a múltat, de a jelent, a jövőt is.
Tetsztik-vers. :)

Eleonora2017. február 3. 20:15

Megépülünk. Mert erő van, ott, hol a lélek képes lágy maradni, s teremteni a látszólag semmiből, életet.

Én nagyon szívvel voltam.

gosivali2017. február 3. 08:56

Szép gondolatok - szomorúan szépek.

okeanus2017. február 3. 07:39

élj együtt békével emlékeiddel...

skary2017. február 3. 05:52

löhethogyföladniföladtad...de én még nem adom fel :)

kevelin2017. február 3. 03:21

Milyen szèpen, megírtad szeretetteljes gondolatodat

merleg662017. február 2. 23:52

Nagyon szép vers született Marika! Nagyon tetszett!

dreaming582017. február 2. 23:35

Elmélázó szépség.
Őrömmel olvastam, Marikám!

Rozella2017. február 2. 21:26

"lélekrészemre álmom ébreszt
kiegészítem szívem erezetét" - ez gyönyörű gondolat!
A szív üzenete bármilyen levélen menthető, akár őszin is... Ha nem tudnám is tudnám, hogy te írtad... Szép nagyon!

csillogo2017. február 2. 21:23

Erikám köszönöm szépen! :)

https://www.youtube.com/watch?v=FiM75HyAIBY

BakosErika2017. február 2. 21:10

illatos földeket, rikító gólyahírt,
napfürdőt hozok a Világra.... és minden sorodban szeretetet, Marikám.

Útjainknak célja van, felszakadt
sebekre gyógyír az a pár őszi levél...

Megérintő lélekvers.
Ölellek.

csillogo2017. február 2. 21:03

...
Tudod Ametisz - jó, hogy jöttél...

Ametisz2017. február 2. 21:01

Itt van a léleknek egy olyan együtthatója, amit nem lehet és nem is kell magyarázni...
Szépsége van ...szeretet szólamon :)