csillogo blogja

Nyár váltja útját, lassan az őszbe lép,
Virágszőnyegét gazdagon teríti még elém.
Falevelek rezzenek, lágy szellők ölelnek némán.
Az égkékjén, még bárányfelhők utaznak,
Édes a terhük, mit magukon hordanak.
A sárguló nyár már pihenésre vár, de még
Utolsó csókját leheli rám.

Isten öröme és békéje már az enyém,
És áldása minden pillanatban elér.

Így múlnak a napok a szép évszakok.
Félúton hazafelé, ne feledd
Porból és hamuból lettél!
Utad végén, szemed kékjén,
A Mindenség lelkén
Egyszer majd érzed hazatértél.
Zarándoklat az életünk,
Erősséget ad a becsületünk.
Lassú léptekkel haladjunk,
Hagyjuk az időt – rohanjon.

Isten öröme és békéje már a tiéd,
Mert elfogadod áldását, szerető mosolyát,
Mezei virágból font koszorúját,
Évszakoknak változását és a
Nyárnak hűvös alkonyatát.

2009. 09.08.

Életem színpadán játszom szerepem,
Teljesen megnyitom szívem-kedvesem.
Olvasd és lásd benne megírt szerepem,
Tetszik? Te döntöd, most játszod e velem.

Életem színpadán élem jelenem.
Nevess és kövess, hisz Fényem ez nekem.
Szabadság szele mindig legyen velem,
Életem színpadán áldott Vagy nekem.

2009.11.05.

Találtam én egy szigetet

Neve sem volt még azt hiszem.

Kerestem én életem útját,

Virágba bódult lelkem kútját.

Veled vagyok érted kiállok

Csillámló ezüstös szemeken,

Illatodba bódult lelkemen,

Rád leltem én egy szigeten.

Vágyaimnak rögös útján,

Illatba bódult édes szirmán

Ismertem én egy szigetet,

Nevét már tudom azt hiszem.

Ott a hajók is a tengeren

Álmokat ringattak csendesen,

Sírjukban nyugvó tetemeken.

Megálmodott Ő szerelmesen.

2009.10.26.

Barátkozom én a csenddel,

Mely régóta a Fénybe emel.

Olyan, mintha kislány lennék,

Angyallányként megszületnék.

Elemeknek erejével,

Angyaloknak kegyelmével,

Szívem mélyén tündérrózsám,

Angyalarcú szép leánykám.

Szívem fölött, szíved virul,

Világomban hozzám símul.

Olyan, mintha kislány lennék,

Nyakadba egy gyöngysort tennék!

Könnycseppekből, gyöngyszemeket,

Fűznék neked ékszereket!

Szép szerelem fehér holló,

Tündérlakban angyalanyó.

Szemem fényén könnycsepp csillan

Enyém ? Tiéd ? már el is illan,

Mint egy leesett gyöngyszem,

Halkan koppan.

Olyan, mintha kislány lennék

A végtelenben útra kelnék.

Várjál kedves elmegyek,

S a csendben újra születek.

Örülök, ha néha napján,

Varázstükröm előkapnám,

Belenéznék szép szemedbe,

Egy angyal arcát keresve benne!

Olyan jó volt elidőzni,

Sorok között szemnek lenni!

Fűzném tovább a sorokat,

Gyöngyszememnek távlatokat.

 2009.10.09.

Lélekrészem

Lélekrészem aranyai,

Szerető szívem darabjai.

Látod kedves benned virul,

Virágszirmom hozzád simul.

Tudom,hogy csak aranyai,

Lélekrészem darabjai.

Ne felejtsd el mire vágyok,

Lelked mélyén muzsikálok.

Isten titkát fejtsd meg nekem,

Kegyelmével tölts fel engem.

Dalom legyen áldást hozó,

Fénytestednek békét adó!

2009.10.15.