csillogo blogja
GondolatokMámor
Mámor
A mámor benned vetett ágyat,
Mert szemed csillagtüze áradt.
Arcodra Ő finoman bágyadt,
Tündér mosolyával kiáradt.
Illatozik Ő rózsa ágyadon,
Angyalként ölel tiszta vánkoson.
Szentséges remegés a pilládon,
Csókja születik a pici szádon.
2010. június 17.
Ébredés
Ébredés
Rezzen az álmos fa levele
Egybeolvad harmatos szíve.
Dús korona közt kelet felől
Kacsint a hajnalpír az arcán.
Még kékjén a rózsaszín felhők
Minden pillanatban változik,
Mert fölötte ballagó szürkén,
Ébred egy meghasonlott kicsi.
2010.május 31.
Szív-Dal
Szív-Dal
Dal volt mi áttáncolt az életemen
egy hűvös nyári éjszakán.
Már nem emlékszem pontosan mikor,
Örömömmel és bánatommal
együtt perdültem
egy halk muzsikán.
Egy jó illat is körém fonta magát,
és hallottam még idegenben
pár baráti szófoszlányt,
úgy szólt, mint dallam
angyalok kórusán.
Akkor még velük énekeltem,
szárnyuk alatt melegedtem.
Éltem és örültem a mának,
a tavasznak és a nyárnak,
a tengeri szélnek,
fjordok áttetsző kékjének.
Egyik szemem sírt a másik nevetett,
idegen földön éltem az életem.
Tudtam egyszer vége lesz!
Újra otthon leszek!
- végre -
Újra otthon leszek!
De újra jöttek az éjszakák,
az őszi esték, téli zúzmarák.
Egyszer megáll ez a körforgás, és
majd örömmel fogom énekelni
e-világi dallamát.
2010. május 13.
Áhitatok
Ott olvadtak össze szerető szíveink, hol a
Gondolatok egy formába öntve találkoztak.
A szélvész is arany port szórt a légbe,
Jelenünk, múltunk s jövőnk emlékére.
Terített asztalodon virág voltam,
Szeretettel mindig érted nyíltam.
A történelem is szépen írja,
Mert általa fényesedik lelkem húrja.
Mi szabad vándorok csak egyet szeressünk,
Hogy az Egy akaratban rendet teremtsünk.
Jöjj, bódíts szerelem illat, tisztán érezz és lengedezz!
Simulj szerető lelkembe, kapaszkodj gyenge testembe!
Kapunk majd mi is megváltást a szerető végtelenbe!
Tiszta szemfedőm lesz majd ki teríti,
Álmaimat áhítattal meséli
a jövő gyermekének...
2010. április 28.
Legyen szép az utazás
Tudod én mindennap kimentem az állomásra és leültem egy szép padra! Várakoztam, és közben hallgattam a madarak énekét és lógattam a lábamat. Vártam a személyvonatot, de mikor már túl voltam azon, hogy egymás után csak gyorsvonatok jönnek és egyik sem akar megállni, akkor fogtam magam és visszatértem a Forráshoz , Lelkem mélyében elmerültem és imádkoztam! Mindkettőnkért, s mindnyájunk szerető Lelkéért!
Szemlélő voltam és Cselekvő egyben. A Szemlélő tiszta szép szemét nem borította homály, de a Cselekvő mindig küszködött, de megvigasztaltam, szeretettel átöleltem és belesúgtam a fülébe, hogy csak szeressen és szeressen! Szemlélődtem tovább majd elváltunk, és láttam, hogy Cselekvő léptei nyomán százszorszépek nyíltak, az út fényesen futott lába alatt, és a Nap felszárította könnycseppjeit. Boldog vagyok és Ő megvigasztalódott! Megértette, hogy mindenkinek a saját csatáját kell megvívnia, és Te sem vagy kivétel!
Időközben megérkezett a személyvonat!
Akkor hát beszállás!
Legyen szép az utazás!
Álom és valóság - hát ez az Igazság!