Álomszövő

csillogo•  2009. november 22. 12:18

Szememet lehunyva egy Nép múltjára gondolva,
Álmot szövök csendesen, békét érzek szívemben.

Szeretem a hegyeid, virágos dombjaid,
Egymáshoz simuló árnyas fák lombjait.
Fenn a csúcson kalandoz a lelkem,
Kimondatlan szavak harcolnak bennem.
Ameddig a szem ellát körös-körül minden,
Táncot jár a fénnyel, összeér az éggel,
A fehér felhővel s a tiszta kék éggel.


Olyan mintha otthon volnék
Itt is harangszót hallanék.
Hazánk szíve tisztaság
Álmomban csak a Valóság.
Tükör nekem az egész Világ
Sokszor fájdalmakkal teli Igazság.


Felejtsük a bút, bánatot, a keserves tegnapot,
Mert megszépít a jelen minden régi vétket,
Mit atyáink, anyáink elszenvedtek régen.
Segíts Urunk, amíg bírod és tisztítsd meg
Földi otthonunk!


Derült égen Nap ragyogjon,
Rontás rajtunk sose fogjon!
Álmom szövi Igazságát,
A Világ szabadságát.
Feledjük a régmúlt porát és
Tegyük áldottá e szép Hazát!

2009. július 19.

 

( Első kárpátaljai kirándulásom emlékére írt soraimat olvashatjátok! Csodálatos felemlő érzés volt a vereckei hágónál tett látogatás.

Az ott élő magyarok vendég és hazaszeretete örökre bevésődött a szívembe!)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Azes2009. november 23. 18:09

Szép, hazafias!

csillogo2009. november 22. 16:41

Kedves Kyri és Mariann köszönöm szépen,hogy elolvastátok! :)

mezeimarianna2009. november 22. 14:58

Gratulálok!!!

Törölt tag2009. november 22. 13:17

Törölt hozzászólás.