Áhitatok

csillogo•  2010. április 28. 18:33

Ott olvadtak össze szerető szíveink, hol a
Gondolatok egy formába öntve találkoztak.

A szélvész is arany port szórt a légbe,
Jelenünk, múltunk s jövőnk emlékére.

Terített asztalodon virág voltam,
Szeretettel mindig érted nyíltam.

A történelem is szépen írja,
Mert általa fényesedik lelkem húrja.

Mi szabad vándorok csak egyet szeressünk,
Hogy az Egy akaratban rendet teremtsünk.

Jöjj, bódíts szerelem illat, tisztán érezz és lengedezz!
Simulj szerető lelkembe, kapaszkodj gyenge testembe!
Kapunk majd mi is megváltást a szerető végtelenbe!

Tiszta szemfedőm lesz majd ki teríti,
Álmaimat áhítattal meséli
a jövő gyermekének...

2010. április 28.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2010. május 3. 06:50

Kedves vagy Ancsa! Köszönöm a bejegyzést!
Puszi neked!:)

kapocsi.ancsa2010. május 3. 06:26

Külön külön is megállják a helyüket:)
Tetszik.

csillogo2010. május 3. 06:17

Köszönöm szépen Mariann!:))

A morzsák összesöpörve az asztalon - nem vész kárba semmi!:))Köszönöm Icon! Jó,hogy itt jártál!

Törölt tag2010. május 2. 22:32

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2010. április 30. 10:16

Szép,gartulálok!!:)

csillogo2010. április 29. 06:29

Köszönöm kedves Lajos, hogy olvastál!

csillogo2010. április 29. 06:28

Kedves Judit szeretem az ezüstszínt!
Ismerős érzéssel párosul!
A lényeg,hogy a szent tűzben a durva ércből kiolvad e a tiszta arany vagy nem.
(Azes verséből idézett szavak)
Namaste!

Azes2010. április 28. 22:51

Nagyon szép!
Gratulálok!

Kiida2010. április 28. 21:05

Gyönyörű vers! Csupa tiszta ezüstszín!
Nagyon tetszik!

Törölt tag2010. április 28. 20:15

Törölt hozzászólás.

csillogo2010. április 28. 20:08

Magától...érthető - köszönöm Alexander, majd figyelek! Ide vagy oda a karácsonyfaégők majd jók lesznek valamire! :)

Törölt tag2010. április 28. 19:32

Törölt hozzászólás.