Valahol egy társ

csillango•  2012. november 22. 11:47

 

Bús záporfelhő

Szellőpuha ágyán,

A hideg éj zengő,

Csendet reszkető árnyán

Sejlik fel arca

Millió apró fényből,

Majd hullongó alakja

Elillan az éjből...

Hajnallal együtt kél

Az újra dobogó szív,

Mely talán révbe ér,

Akár a szivárványív...

Mely az ég könnyeiből

Pompázik fel végre,

S alakja- a félkör

Vágyik teljességre.

Illúzió, nem más

Kettétépettsége,

Valahol egy társ

Az ő tükörképe.

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillango2012. november 22. 12:17

Örülök, hogy így véled! ;)

Törölt tag2012. november 22. 12:15

Törölt hozzászólás.

skary2012. november 22. 12:08

;)

csillango2012. november 22. 12:07

:D ;)

skary2012. november 22. 12:06

akkor lelki társak vagyunk..na csááá..szépdélutántdolgozom :)

csillango2012. november 22. 12:06

Nem is arra gondoltam:)

skary2012. november 22. 12:05

alelkiaznemmindigtesti :)

csillango2012. november 22. 12:04

Minden nem... de egy lelki társ alap, nem? :)
Elég csak egy :)

skary2012. november 22. 12:02

óóó sokunknál...ezért ne legyél szomorú :) minden nem lehet a miénk :)

csillango2012. november 22. 12:02

Az biztos! Nálam legalábbis! :D

skary2012. november 22. 12:01

a képzeletben :)

csillango2012. november 22. 11:53

Valahol...nagyon messze...:(

skary2012. november 22. 11:52

valahol...

csillango2012. november 22. 11:49

Nagyon köszönjük!
(A versem és én:))

beam2012. november 22. 11:48

Nagyon szép!