Titokban

csillango•  2012. június 2. 15:50


Titokban az éj ódon fátyla
Hulló gyönyört hint a világra.

Titokban a dér rideg lelke
Szikrákat lehel a végtelenre.

Titokban homály után fény, ha kél,
Éj a hajnallal egymásban él.

Titokban a csönd visszhangot szór
Némaság mögül, mikor a lélek kiszól.

Titokban a hervadás az öröklét,
Melyet szirmok hintenek szerteszét.

Titokban a valóságban álom lebeg
Látható világok hamva felett.

Titokban a feledés az emlékezet
S az utolsó pillanat az örök kezdet.

Titokban a Titok eme világba veszik
S a sugarak őt sajdulón kiszínezik.

2007.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2012. július 12. 11:34

titokbantényleg :)

csillango2012. július 12. 11:33

Köszönöm! :)
Ez egy szép visszajelzés, habár én tudom, melyik a színe és melyik a fonákja, ám ezek szerint ez nem derül ki a versből, így még jobb! :)

Kicsikinga2012. június 2. 18:12

Ez a versed csodaszép! Gyönyörű!
Valójában nem tudjuk melyik az előre és melyik a hátra!
Melyik a színe, melyik a fonákja!