Sokarcúság

csillango•  2014. október 23. 13:05



Lehúzó gondok közt fénytelen
a nehéz röptű életkő.
Súlyok szárnyain az értelem
érzésmély vélelmeket sző.

Feketén korog a szeretet
gyászoktól tikkadó gyomra.
Az Ismeretlen az életet
éjrejtély-varázzsá fonja.

Hurrikán haragja elsöpör
minden jóérzés-pihét.
Szélspirál kezétől a csömör
felszakadva tisztít s véd.

A felszín a zajongó látszat,
mögötte fortyog a mély ég.
Légtelen földalattiságnak
felszínt bűvöl a reménység.

Szikár értékek ellensége
a szemtelen hencegő változás.
Sokarcúság pezsdítő képe
a kőtábla-olvasztó látomás.

Mert csak egy arca semminek nincs,
csillagezerré bomló lég.
A nyelv a mindent fedő bilincs -
csak arra vár, hogy feltörjék.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2014. október 25. 10:05

@csillango: annyi jó gondolatod van, de nem irigyeltelek.

csillango2014. október 24. 19:50

@Sea_Miller: @skary: @skary: köszönöm szépen a figyelmet!

@Mikijozsa: A nyelv megköti a kezünket, az amögött rejlő végtelenséget, azaz a jelenségek egyszerre jelenlevő pozitív-negatív oldalát lehetetlen a nyelvben, különösen a hétköznapiban kifejezni. Ezért bilincs a nyelv - esetleg! :)

Mikijozsa2014. október 24. 09:52

hogyan értelmezhető a "nyelv és bilincs"? szerintem, ez képzavar. Esetleg nyelv és titok.

Molnar-Jolan2014. október 24. 09:37

Vibráló, jó vers.

skary2014. október 24. 05:46

előre

Törölt tag2014. október 24. 01:30

Törölt hozzászólás.