Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Odaát-arcok
csillango• 2014. augusztus 17. 12:02
Spiráltáncú felhőkből
derengő arcok vagyunk,
földön már nem hallható,
de földön átzeng szavunk;
ha a hömpölygő nappal
édenhangú holdra vált,
fényarcunkat ragyogja
kedvesen az Odaát.
Észrevétlen kúszunk be
tudattompult álmokba,
a tisztaság barlangján,
ősvisszhangként szállongva.
Olykor sűrű alakot
öltve szállunk a földre,
de csak egy ölelésnyi,
épp-szeretni időre.
Cseppek, mik vagyunk csupán
öröklét poharában,
ha csordulunk, elsodor
egy óceánkék áram.
skary2014. augusztus 17. 12:19
jah