Mondd ki!

csillango•  2015. december 28. 19:40


Mondd ki!

Tenyeredbe, ha keresztet rajzol tekinteted
sorsvonzó sugara, lehet bár mostoha,
de az előttes léted az Itt imájára kulcsolt Mának keze;
s az esszenciád kagylóhéjából törő most vagy soha
gyöngy néven csak akkor mutatkozhat
be kozmoszékszerként csillogva bolygók fülén
az elíziumi közönségnek,
ha a sohát elmossa az a valaki...
Mondd ki!
Mert te vagy az a valaki, újjá bár lehet 
jelmezed később, ám a jelen, e
pókháló-híd a legistenibb, és 
kitartóbb értőd, ha magad semmit se értesz,
és báb, ha voltál is, most sose légy,
ajkaidból fuvolázó hangokkal
hangosan kérdj! 
Kérdezz! Ébredezz!
Ha kimondod, nem tapad, nem szorít,
nem nyálkázik összevissza,
nem fojtogat
a múlt omló acélhídja...
Mondd ki!...
Vesztenivalód
a kérészkönnyből nyíló
pillanat illatába
haló gondolat...

fényzárad porba mélyült nyitja...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!