Verslabdacsok

Humor
csillango•  2014. március 26. 17:14

Ama tőr



Egy parány városban áll egy szobor,
melyet bőszen szaglászgat a Szob-orr.
Majd szól a Kő: "nézd csak e kicsi kart,
mely belőled sok mindent kicsikart!"

Drága nyár habzó partjának mentén,
áttaposva egy tízgombos mentén,
a tenger legmélyének sóhaja
lebbenti, mi a sellő só-haja.

Ám a Tenger íze olykor maró,
tudnod kell, mit az élet rád ma ró.
A lét-akváriumban a halad
mégis szivárványút felé halad.

Az ezerszín lélek fény-koszorú,
de hiába, ha a Kint kosz-orrú,
s ugyanígy, hiába szép a forma,
ha odabent rotyogó gúny forr ma.

Víztükörben buborék araszol,
húgához tűnődve egy ara szól:
"tenném fel kérdésem, Marianna -
mi tó tegnap fagyott, ma rianna?"

csillango•  2014. március 26. 17:12

Rímbölcselet



Rímek szellemiségét veszem én most sorra,
melyikben egyszerűbb vagy elmerült a forma?

Elsőként sejlik a függöny mögül a rím,
amely monotonnak tetsző ezernyi szín.
Megkomponálni akár könnyed, akár kín,
lélekujjakban tőle felvidul az ín.

Páros rím sem okvetlenül szövevényes,
csak ha a tartamban rejlő szöveg fényes.
E versvégfajta játszin suhan előre,
rímlélektársak tánca tolul egy tőre.

Árnyaltabb már rímek keresztje,
melyen függ a mondanivaló.
Le-fel szálldos az érző elme,
melyben nem fog romlani a szó.

Ölelkező rím ritka nehézség,
nehéz, hogy valóban ölelkezzen,
hogy ne döccenős utazás legyen
a Költőibe vetett reménység.

Ha nem sikerülne ez mégsem,
ha botladoznának a sorok,
s az élményt csúfítanák foltok,
lehet műteni verset éppen -
ráütést zeng torok serényen.

Tavaszba omlik a porhanyós tél,
harmat váltja azt, mi  borongó dér.
Körforgások varázsa rímlik fel,
minden s a Minden vissza-visszatér.

Vannak társak, kikben a Sosem
földöntúli alakot ölt,
a sors egybe nem minden sort fűz,
nem zár le minden égi kört.

Az utolsó vázolt szereplő,
ami versfüggöny mögül sejlő,
dallamosságra ámul,
nem a rím teszi épp a verset,
de ha zenésbe forr a metszet,

a függöny sosem zárul.

 

csillango•  2014. március 26. 17:10

Eszmény és Mindennap dialógusa



" Éjkávéban cukorszemcsék a csillagok,
hajnalfehér Tejúton képzethajó kél..."

"Költők, balga lények, csak álmodozzatok!...
gyönge lelketek úgyis emészti a dér"

"Gondolatiság álomban legerősebb,
s nézd fűszál viharerős, finom hatalmát!"

"Nincs sehol földön a Gyakorlatnál hősebb,
miért is csodálnád a Légvár alakját?"

"A légvár a lélek belső szilárdsága,
nélküle a lét robotba fúlt hajcihő!"

"Nincs egyetlen állatnak sem imádsága,
s ezen nem fordít az emberré lett idő..."

"Honnét tudod, mi doboghat a jószágban,
a jóság minden élőt egy vallásba fon!"

"Nem is érdekel, fontosabb, ami számban
fejezhető, a többi puszta ártalom"

"Azt mondom hát, légy magad, pőreségedben,
én maradok az, ki csodákban lehetnék"

"Maradok is, a földre göngyölt életben
nem ismerek én különbözőbb lélekrészt"

"Mázas véglet kérészröptű éltünk csupán,
letisztultan egyikünk valója sem kín!"

"Néha látom majd a bűvöst is ezután,
hisz mindig Te vagy hívó - én a válaszrím..."

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom