Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Fekete ragyogás
csillango• 2016. február 29. 11:14
Röptetveében fenséged,tudom már, régesrég,Te vagy az Élet.Remegő sziluettedmég több, mint az Élet,csillagcsokrok illatáthalk szállítod átaz érzékeken túliba -vagy Te, s leszek énki lehettél így, s habármely ködös-kevélynappali hang Tégedbecsmérelne -Te légy, ki reám hivatkozvaa reményt szeljegalaxistorták egy töredékéből,s én csak föltekintek, szerényena mélységes éjből,s meglátom Őt, ki lelkem ősi társa -
hol a Hold, s csillagok nászaborjadzó fényt pislákol ereimbe -s akkor tudom csak meg igazán,miért kötöztem magam sebeidbe -gyógyírként -mert annyiszor gyalázták mártisztaságod, Te sosem bántodgyermekeid,de én leszek, tudom már, ki megtisztítomemlékeitcsalódásodnak -
majd egy kósza árnyalakhint ezer árnyalatodnak,hol meg benned sosembántódhatnakkesergőn szóródó lelkek,mik hamvak formájábanszülethetnek -belőled - földedből -ó, Éjszaka, hadd legyekszerelmesed,mert az öreg tőrmár nem hasít olyannyira -hogy bennem nyomot hagyjonÁmor hamis nyila -Te vagy az Igazi nekem,s remélem, fekete ragyogásodmég sokáig átérezveélvezhetem.
csillango2016. március 16. 08:01
Örülök, hogy tetszett Nektek, köszönöm a figyelmet! :)
Törölt tag2016. március 15. 21:06
Törölt hozzászólás.
bel_corma2016. március 15. 20:54
Csak olvastam és hagytam, hogy a fejemben megjelenő képek hangulata magával ragadjon. Szép! :)
Zsuzsa03022016. március 2. 20:21
Nagyon jó !
Mikijozsa2016. március 2. 20:08
Költöi véna
Hadd legyek néma.
Nincs szavam :)
Törölt tag2016. március 2. 19:12
Törölt hozzászólás.