Eszmény és Mindennap dialógusa

" Éjkávéban cukorszemcsék a csillagok,
hajnalfehér Tejúton képzethajó kél..."

"Költők, balga lények, csak álmodozzatok!...
gyönge lelketek úgyis emészti a dér"

"Gondolatiság álomban legerősebb,
s nézd fűszál viharerős, finom hatalmát!"

"Nincs sehol földön a Gyakorlatnál hősebb,
miért is csodálnád a Légvár alakját?"

"A légvár a lélek belső szilárdsága,
nélküle a lét robotba fúlt hajcihő!"

"Nincs egyetlen állatnak sem imádsága,
s ezen nem fordít az emberré lett idő..."

"Honnét tudod, mi doboghat a jószágban,
a jóság minden élőt egy vallásba fon!"

"Nem is érdekel, fontosabb, ami számban
fejezhető, a többi puszta ártalom"

"Azt mondom hát, légy magad, pőreségedben,
én maradok az, ki csodákban lehetnék"

"Maradok is, a földre göngyölt életben
nem ismerek én különbözőbb lélekrészt"

"Mázas véglet kérészröptű éltünk csupán,
letisztultan egyikünk valója sem kín!"

"Néha látom majd a bűvöst is ezután,
hisz mindig Te vagy hívó - én a válaszrím..."