A vígság ihlete

csillango•  2014. július 17. 12:30


Most a medertelenség játszin magával sodor,
Most búgó lelkemben felcsigázott tenger honol,
Most kegyetlen könnyedséggel áramol az élet,
Most művészi kémcsövekben buzog a rímképlet,
Most a kecses halk apró égen túli dübögés,
Most kellemes a fülemben ébredő zümmögés,
Most, ami eddig sosem, az az ihletet adó,
Most józan tengeren repked a bolyongó hajó,
Most nem oson búsan a szép költői látomás,
Most nem röptet messzire az egy helyben ácsorgás,
Most a tiszta égen s nem a felhőkben lebegek:
- Írhatnék, de most nem írok verset -

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillango2014. augusztus 24. 23:08

:-)

pepo2014. július 17. 19:15

most ...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom