Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A temető mosolya
csillango• 2012. július 15. 15:09
Porlepte sír földfehér kőlapjára ráhajlongó
szomorúfűz könnye zordan csilingel,
Egy véghetetlen álomba hunyt márványlélek
feltárja üreges szemeit örömmel...
Végzetesen régi altatódal-foszlányokat
fuvallnak idegen tájakról a szelek,
S a letűnt idők fátyolgyermekei lebegő
s roppant könnycseppként keringőbe
kezdenek.
Tépő jajgatással dúdolják sírontúli világ
ihlette madarak a temető mosolyát,
Egybemosódó rejtelmes színekben lidérc
arcok a Jövőt suttogják.
Szemerkélő szobrok fagygondolákon
áthidalva robognak,
Kísértet-arcú hant eufórikus illatán táncolva
porcelán égboltra omlanak...