A Fáj és a Szállj

csillango•  2014. február 26. 19:12




Ami most a kínok remegése,

az holnap már egy diadaldús ragyogás,
ami most a röppenés reménye,
az holnap a nehéz, mély fátylú lemondás.

A Fáj és a Szállj kísértő szava
egyaránt lélegző, testvalós létező,
de a végső őscél mindig az a
visszhang, melyet kelt a hirtelen fényeső...

Néha szuszog a küzdés páncélja,
és riadtan rogy össze önsúlya alatt.
Néha pedig hamarabb jut célba,
mint elmeparipán a lovas-gondolat.

Akár szárnyal, akár gödörré lett
a lét, benne csillan a Semmi nem örök;
s mindig int valami örök lélek
a Túl bűvös könnyűségű fátyla mögött.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillango2014. február 27. 17:11

skary :)

Köszönöm Sea ittjártad!

Törölt tag2014. február 26. 20:24

Törölt hozzászólás.

skary2014. február 26. 19:18

mindig nem is lenne jó :)

csillango2014. február 26. 19:17

... de csak néha! ;)

skary2014. február 26. 19:13

néha szuszog :)