Ébredés

Pirkadó nappal madárdallal
 Kedvesem ölelő karjában
 ébredni őszelő hajnalban,
 oly mámorító,andalító.
 Tovatűnt már az édes álom.
 mint az elillant hosszú forró,
 verőfényes nyár.
 De Te itt vagy,
 a többit fedheti homály .
 Jöhet a tél,azt sem bánom.
 Te leszel a zord
 hidegben meleg otthonom,
 szívet ,lelket édesítő vigaszom
 Angyalom.
 Tavasz a szívünkben
 fészket rakott már telve
 csordultig ragyogással.
 Hamarosan visszacsaljuk Nektek
 is!
 Ti se csüggedjetek
 társtalan kóborlók,
 hisz a boldogság
 Lélekszárnyán
 mindenkit megtalál