nefelejcs blogja

Nem kértem én szívet tőled,

ilyet sose tennék,

s nem érdekel, a toplistán

épp hányadik lennék.

Hogyha kapok, megköszönöm,

kedvesen, mint illik,

de a hájam, hidd el nekem,

hogy nem ettől hízik.

Éppen ezért kérlek szépen,

ne csapjál be engem,

hogy a szíved nálam hagytad,

mert kiderül tetted.

Hazug ember - sánta kutya

esete forog fenn,

a szememben lezuhantál,

s végleg maradsz is lenn.

A régiek azt is mondták,

ki hazudik, lop is,

s kerülték az ilyen embert,

tisztes távolból is.

Az igaz szó tekintélyt ad,

rá kell erre jönnöd,             

vagy ha nem, majd napjaidat

a pokolban töltöd.               

                                

Kárpátok bércének

igazi szépsége,

kősziklák tövében    

megbúvó értéke.                      

Hófehér csillagarc,

havasi porcelán,  

szelíden mosolygó                 

ártatlan kisleány.

Szellővel táncolgat

szerelmet álmodván,

Napfénynek sugara

bőrének bársonyán.

Látványa elbűvöl,

mindenki csodálja,

amikor rátalál

havasi gyopárra.

Hol Kárpátok bérce       

öleli hazánkat,          

sziklák közé szorult     

szívszorító bánat,                        

fenyveserdő suttog                             

régmúlt dicsőséget,                 

kitárt karja bőszen                                                  

ellenáll a szélnek,                          

jég koptatta kőszirt 

meredek, s oly kopár,                      

ott hirdeti létét  

a havasi gyopár.  

                   

                     

Fehér csillag arccal  

feltekint az égre,

bőre hamvas, bársony,

fürdőzik a fényben.                                        

Lágyan hajladozik

szellő fuvallatra,

gyöngyharmat üdíti,

holdsugár ringatja.

Ha bús vándorfelhő 

könnyével áztatja,                                             

új csillag tündököl                                                                                         

mellette másnapra.                            

      

 

"És annyi balszerencse közt,

Oly sok viszály után,

Megfogyva bár, de törve nem,

Él nemzet e hazán."

"Az nem lehet, hogy ész, erő

És oly szent akarat

Hiába sorvadozzanak

Egy átoksúly alatt."

Vörösmarty Mihály: Szózat

Évtizedek sötétjéből

érkezett a fénybe,    

nem zavarta reflektorfény,

kitűzött célt nézte.

Egy emberként összetartva,

harcos akarással,

nem törődve az ellenfél

csillogó sztárjával.

Megmutatta létezik még

híres magyar virtus,

mit legyőzni soha nem fog

sunyi Antikrisztus.

Bízni kell hát rendületlen

mindig önmagunkban,                       

s jön a siker, - erőt adó -

további harcunkban.

Értő edző, szuper csapat, 

rajongó közönség,

s rossz hírüket egyszeriben

csodálva törölték.

Elmondhatjuk, ím a példa,

van gödörből kiút,

milliók köszönik Nektek!

SZÉP VOLT FIÚK, SZÉP VOLT FIÚK!