Ó, rádió - Orion AR302

nefelejcs•  2015. április 10. 21:25


A szekrény tetején pihen már régóta,

Torkán akadt a szó, meg a régi nóta.  

Csendbe burkolózva alussza az álmát,               

S én őrzöm gondosan a múlt krónikását. 


Ötvenes években oly népszerű termék,  

Már hat évtizede, hogy szüleim vették.  

Abban az időben technika csúcsaként  

Mindenki rajongott e csodás darabért.   

                   

Konyhában a stokin lett állandó helye,

sámlin lovagolva szembenéztünk vele. 

Édesapám hátul, előtte ültem én,    

Ittuk minden szavát,- új volt e szerzemény. 


Hosszú éveken át számunkra családtag,

lelkesen hallgattuk hétköznap, vasárnap.

Megannyi műsora elszórakoztatott,

Nyitott a világra számtalan ablakot.    

                                      

Mikor csak tehette, az igazat mondta,     

De a gaz hatalom markában tartotta.  

Mondandóját folyvást hajtogatta nekünk,

Szavak közt az igazt mindig megkerestük.                                    


Történelmi vihar amikor lecsapott, 

Előtte töltöttük majd az egész napot.

Mi történt, pontosan tudósított róla,

Jelentette a hírt, - a Szabad Európa.


Titokban, és halkra tekerve a gombot,

Fülünket hegyeztük, arra amit mondott.

Sok magyar emberben tartotta a lelket,

Azzal, hogy kimondta, amit ő csak sejtett. 


Jó ebédhez szólt a híres magyar nóta,

Hegedű, s cimbalom örök rangadója.

Ízesebbnek tűnt a vasárnapi ebéd,

Hangja elnyomta a kanálcsörgés neszét.

 

Délután "Szív küldi", a szívnek szívesen,

Meghatott dalával menekült szíveket, 

Kapocsként érezte rokon és jóbarát,

Lelkéből könnyezett ha e dal rátalált,


s üzente, hogy: "Oly távol messze van hazám", 

"Túl az Óperencián", látom-e még? Talány.

Az "Akácos út"-ra tévedt majd a nóta,

Örökzöld dallamát a fülembe rótta.


"Valaki vár, ha hazamész", - igen Apa.  

Most már értem, miért ez volt kedvenc dala.

Végigdrukkoltunk sok közvetített meccset,

Akkortájt a futball még élményt jelentett.


Érdekes műsorok, hírek és a zene,

Népszerűségének méltán az érdeme.

Sorolhatnám hosszan, még miért szeretem,

Gyermekéveimtől, még most is, deresen.


  


 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

nefelejcs2015. április 12. 15:40

@csillogo: Kedves Marika, ennek őszintén örülök, és köszönöm szépen, hogy
elolvastad ezt a hosszúra sikerült versemet.
Szeretettel: Anikó
@skary: Kedves Skary, - Te a 114 éveddel -, biztos jól emlékszel az ötvenes évek rádióközvetítéseire. :) Köszönöm, hogy elolvastad.
Üdvözlettel: Anikó

csillogo2015. április 11. 08:12

Kedves Anikó - a gyermekkoromat hoztad vissza - nagyszerűen leírtál a versedben minden akkoriban fontos eseményt!:)
Gratulálok szeretettel!

skary2015. április 11. 03:25

:)