nefelejcs blogja
SzórakozásÉrettségi találkozónkra
2022. szeptember 9.
/ 52. évforduló /
52-ben születtünk
jó páran közülünk,
52 év tisztelete,
hogy ma összejöttünk.
- Ötvenegyesek öregek
hozzánk képest minden,
ám a kort mi nem tiszteljük
tinédzserként itten. -
Ünnepnap ez - én úgy érzem -
mindnyájunk számára,
hogy láthatjuk újra egymást
a sorsunknak hála.
Dobjuk sutba gondjainkat
e néhány órára,
idézzük fel közös múltunk,
tárulj emlékláda!
Csínytevések, nehéz napok
összekötnek minket,
alkonyidőnk felragyog most
és megtelik színnel.
Kissé furcsa, hogy néhányan
ránk se hederít'nek,
mi azért is üdvözöljük
őket tiszta szívvel!
S azoknak, kit baj, betegség,
gyötör és tart távol,
kívánjuk, hogy minden gondjuk
oldódjon meg mától!
A csend perce átível most
a békés világba,
s üzenetünk társainkat
hiszem, megtalálja.
Fejet hajtunk előttetek,
megboldogult lelkek,
várjatok ránk türelmesen,
s találkozunk egyszer!
De koccintsunk az életre,
tartson még sokáig,
fiúk, lányok, kinek mi van,
érjen le bokáig!
Hé, tücsök!
Kinn tágasabb!
Jó rejtekhely a szoba,sarka meg sok zegzuga,bújócskázol énvelem,közben cirpelsz' éktelen.
Produkálod fest magad,visszhangozzák a falak,pergőn, lelkes ütemben,mit előadsz szüntelen.
Órák óta forgódom,dühöngök a szólódon,repeszti a fülemet,ez a zenés üzenet.
Szerenádra nem vágyom,kerülget már az álom,muzsikádat nem tűri,az hajnalig elűzi.
Művészeted kedvelem,de csak kinn a terepen.Eriggy hát a szabadba,hagyjál engem magamra.
Zenekarod biztos vár,közöttük még lehetsz sztár.Ott produkáld magadat,s én szívesen hallgatlak.
Ó, rádió - Orion AR302
Ötvenes években oly népszerű termék, Már hat évtizede, hogy szüleim vették. Abban az időben technika csúcsaként Mindenki rajongott e csodás darabért. Konyhában a stokin lett állandó helye,sámlin lovagolva szembenéztünk vele. Édesapám hátul, előtte ültem én, Ittuk minden szavát,- új volt e szerzemény.
Hosszú éveken át számunkra családtag,lelkesen hallgattuk hétköznap, vasárnap.Megannyi műsora elszórakoztatott,Nyitott a világra számtalan ablakot. Mikor csak tehette, az igazat mondta, De a gaz hatalom markában tartotta. Mondandóját folyvást hajtogatta nekünk,Szavak közt az igazt mindig megkerestük.
Történelmi vihar amikor lecsapott, Előtte töltöttük majd az egész napot.Mi történt, pontosan tudósított róla,Jelentette a hírt, - a Szabad Európa.
Titokban, és halkra tekerve a gombot,Fülünket hegyeztük, arra amit mondott.Sok magyar emberben tartotta a lelket,Azzal, hogy kimondta, amit ő csak sejtett.
Jó ebédhez szólt a híres magyar nóta,Hegedű, s cimbalom örök rangadója.Ízesebbnek tűnt a vasárnapi ebéd,Hangja elnyomta a kanálcsörgés neszét. Délután "Szív küldi", a szívnek szívesen,Meghatott dalával menekült szíveket, Kapocsként érezte rokon és jóbarát,Lelkéből könnyezett ha e dal rátalált,
s üzente, hogy: "Oly távol messze van hazám", "Túl az Óperencián", látom-e még? Talány.Az "Akácos út"-ra tévedt majd a nóta,Örökzöld dallamát a fülembe rótta.
"Valaki vár, ha hazamész", - igen Apa. Most már értem, miért ez volt kedvenc dala.Végigdrukkoltunk sok közvetített meccset,Akkortájt a futball még élményt jelentett.
Érdekes műsorok, hírek és a zene,Népszerűségének méltán az érdeme.Sorolhatnám hosszan, még miért szeretem,Gyermekéveimtől, még most is, deresen.