nefelejcs blogja

Irodalom
nefelejcs•  2022. április 20. 12:58

A kikelet hírnökei

Vége a télnek,   

éled az élet,

hirdeti fennen

téltemető,


földre terített

szőnyege hímzett

éteri csillag,

szívderítő.


Illata árad,         

dísze a tájnak,                 

fényre felébredt 

úgy hunyorog,

                   

fél szeme csukva,   

messzire bújna,     

fénytelen élne,        

ő a hunyor.


Kertben a nárcisz, 

méheket ámít, 

"friss, üde nektárt

ingyen adok", 


lenge a leple, 

tárva a kelyhe,

hajnali dértől

szinte vacog.


Fák rügye pattan,

lenn az avarban

ébred a kis sün,

étket keres,     


földalagútban

indul a munka,

éber a vakond,

túrni se rest.


Ágon a bimbó,    

szirma kacsintó,

csipkeruhája

szűzi fehér,


lágy, puha szellő,    

szárnyakon eljő,

vágyakat ébreszt,          

lélekig ér.


Őzike lépdel

tőzike réten,

bókol a szélben,

leng e harang,   


légben a hangja,                 

érti, ki hallja,

dallama vallja,              

itt a tavasz!         

                      

Parton a barka

fénylik a napra,

selymes ezüstje

gyöngysor özön,       


vesszeje ringó,    

rajta máringó,     

énekel egyre,      

élni öröm!                  




                               


nefelejcs•  2021. október 24. 17:38

Bősz ősz

Paul Verlaine: Őszi sanzon c. versének fordítója, Tóth Árpád nyomán íródott parafrázisaim.



Csíp, tép e szél,                                                                                                                       

arany levélt'

az ágról     

messze repít,      

kedve szerint 

a fától.   


Tudva korát    

üli torát    

a széllel,      

halál hörög           

tánca fölött

az éjjel. 



Ó, szent Egek!   

Lelkem remeg. 

Merengek...    

Fák és kertek

vajh' még nekem

teremnek?


    x x x



Csíp, tép-e szél,

arany levél 

a fákról 

földre mered, 

s útnak ered

az ágról.


Tudva korát    

üli torát      

a széllel,   

halál hörög               

tánca fölött

az éjjel.  


Ó, Szent Egek!   

dermedt jegek  

áthatnak,      

remél kegyet     

minden egyes          

ártatlan. 



  x x x



Csíp, tép e szél,                                                                                                                       

arany levélt'

az ágról     

messze repít,      

kedve szerint 

a fától.   


Tudva korát    

üli torát    

a széllel,      

halál hörög           

tánca fölött

az éjjel. 



Elmerengek...


Könnyem pereg.

Szent egek!

Kapok kegyet?   

Fagyot, jeget 

Túlélhetek?     



  x x x 



Csíp, tép e szél,                                                                                                                       

arany levélt'

az ágról     

messze repít,      

kedve szerint 

a fától.   


Tudva korát    

üli torát    

a széllel,      

halál hörög           

tánca fölött

az éjjel. 




Elmerengek...

erdők, szerek,                                  

csapások,

szépségetek

időm lesz-e  

meglátnom?



Szerek: Az Őrség jellegzetes településtípusai a dombtetőkre épült házcsoportok, a szerek. Itt hiába keresünk utcanévtáblákat.

Csapások: Az erdőben a vadak által kijárt ösvény.






nefelejcs•  2021. október 7. 12:44

Mennybe menve


Szárnyal a lélek
fényalagútba`,
testtelen élet,
véges az útja.

Mennykapu ködben
áll a határon,
csend nyugodalma
érzik a tájon.

Íme a végcél,
melyre úgy vártál,
földi világban
épp ide vágytál.

Ősz öregember,
kulcs a kezében,
arca sugárzó,
béke szemében.

Várta a jöttöd,
biztat a hangja,
nyitja az ajtót,
lépj be, na, rajta!

Zendül a fanfár,
angyali kórus,
lelket elöntő,
mennyei tónus.

Víg-mosoly arcok
jönnek elébed,
benned a régmúlt
hirtelen ébred.

Mind, ki eléd jött,
tárva a karja,
fény-ölelését
számtalan adja.

Könnypatak árad,
ontja a lélek,
teljesül itten
az örök élet.

Csillaga gyullad,
fénylik az égen,
rád ragyog óvón
a földi létben.

2021. szeptember 29.