Háború dúl

Messze szálltál békegalamb!

Földünknek csak a kín maradt.

Háború dúl, ropog fegyver,

mit sem számít itt az ember.

Rakéta száll, célba talál,

nyomában a biztos halál. 

Füst gomolyog, gyászfekete, 

égig tolul, tekeregve.   

Tank dübörög, pusztít, rombol,

az erőszak kéjjel tombol.

Ellenséget gyilkolni kell,

mindegy, hogy milyen módszerrel.   

Nincs irgalom, nincs kegyelem,

így esélyes a győzelem.

Kaszás arat, arcán vigyor,

elhull a legszebb férfikor.

Milliónyi ember zokog,

megsemmisülnek otthonok,

sziréna zúg, hagyj ott mindent,

megszokhatod majd a nincset.

Repülj vissza békegalamb,

a tiszta kék égbolt alatt,  

csőrödben az olajággal,

hozzál békét a világra!