Álmatlan éjszakámon

nefelejcs•  2020. október 16. 23:00  •  olvasva: 22

Hosszúra nyúlt éjszakámon

messze szökött tőlem álmom.

Míg a jöttét visszavárom,      

szárnyal gondolatvilágom.


Hozzád vezet ó, jó Uram,

elpanaszolom a búmat,

meghallgatod, s ez a tudat

lecsillapít és megnyugtat.


Hálát adok minden jóért,

ha lelkemhez kedves szó ért,

imát mondok a megholtért,

meg a hozzám tartozókért.


Végül kérlek, hogy megmutasd,

- ha homályos még a tudat - 

számomra a helyes utat,

ami célom felé juttat.


Eközben a szökött álom

megtelepszik szempillámon,

tollam pihen kispárnámon,

mint gyöngyharmat zöld fűszálon.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

nefelejcs2020. október 18. 21:13

@SzaipIstvanne: Hálás vagyok a figyelmedért.
Neked is szép estét kívánok, kedves Mária.

SzaipIstvanne2020. október 17. 20:16

Gyönyörü, imaként is olvastam.
Mint vers is ritmusos, remek.

Kellemes, szép estét.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom