a gyermekkor sírgödrein át

narnia•  2009. június 12. 10:40

még nem tudod:

ám kegyetlen csontkezét

aznap tiédbe tette a sors

 

nem láthatod:

álomszép tündérmesék 

vadrózsái kísérnek utadon

 

vörös szirmok

pigmentje valódi vér

sok keresztút és sok fájdalom

 

szakadékok

alján, hol rideg a lét:

majd feláldozod a mosolyod

 

megérzed zord

valónk leheletét:

ha lépted többé nem óvhatom

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

narnia2009. június 16. 10:28

Köszönöm Györgyi!

Szevcsi2009. június 15. 23:27

Nekem szemet szúrt!
Nagyon jó és minden a helyén van! :):)
Gratulálok, csodás lett!
Gyöngyi

narnia2009. június 15. 23:12

Drága Marie :))

köszönöm

Marie_Marel2009. június 13. 19:36

nyújtsd a kezed... :-)))

narnia2009. június 13. 16:19

Köszönöm , a féltés íratta velem .......

örülök,ha tetszik

mezeimarianna2009. június 12. 17:50

Gratulálok!!!Komoly vers!!!

abormy2009. június 12. 17:40

Gratulálok, jó vers lett

narnia2009. június 12. 17:37

Alxander lenne egy üzenetem : Köszöni -azt mondta- küldene puszit, amiért segítettél.

Ez a vers abból az ijedtségből született.....

hálás vagyok a segítségetekért :)

Jó hogy még foghatom a kezüket , és a ráadás a dologban, hogy a Barátok meg az enyémet .

KÖSZÖNÖM


Törölt tag2009. június 12. 13:51

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2009. június 12. 11:55

Huhh... ez teljesen hibátlan... nagyon rendben van, mint vers, de... borzongató téma