Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
arról, milyen érzések vegyülnek bennem
cseszlovak• 2012. november 10. 13:15
akár a régi télikabátom
elhordtam s most már nem érdekel
akár a domboldalba fagyott lábnyom
elvétett lépések az elmúlt nyáron
felhívnálak de nem érlek el
akár a nyújtózó ős-öröm bennem
zakón a hajszál múltat idéz
akár a fénykép hol ott állunk ketten
mosolygva hazudva szemünk se rebben
pedig hogy sajgott érted e kéz
akár a többi nadrágom ingem
néha szeszélyből váltogatom
akár a sosem hitt gondolom isten
szemem és szám adta azt hiszem ingyen
nézek és szólok - adom kapom
akár a kisfiú ki egyszer voltam
apám öléből játék-leső
akár az ember ki itt fekszik szótlan
aki én lettem - egy virágcsokorban:
kóró, mezőben: aknamező
pepo2012. november 10. 20:13
akár a kisfiú ki egyszer voltam
apám öléből játék-leső
akár az ember ki itt fekszik szótlan
aki én lettem - egy virágcsokorban:
kóró, mezőben: aknamező .....
cseszlovak2012. november 10. 20:12
köszönöm az újabb olvasóknak is.
Molnar-Jolan2012. november 10. 19:34
Remek! Zamatos, karcos, sűrű, szóval jó! Gratulálok.
kozmazsu2012. november 10. 17:22
Drámai harcot vív versedben a múlt és a jelen, ami igazi feszültséget teremt versedben, nagyon tetszik. Gratulálok szeretettel: Zsuzsa
Talpas2012. november 10. 15:41
Én is olvastam, és bár számítottam valami hasonlóra is, de megleptél:)
cseszlovak2012. november 10. 15:03
köszönöm. örülök, hogy itt jártatok s olvastatok.
Lanor2012. november 10. 13:33
Nagyon tetszik! Mély ez a vers, nagyon.
Törölt tag2012. november 10. 13:29
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2012. november 10. 13:21
Törölt hozzászólás.