csendesgondolat blogja

csendesgondolat•  2014. május 2. 17:53

Mit ér a nő?

 

Mit ér a nő?


Mit ér a nő

ha nincs mellette férfi?

Kit szerethet és az, viszont szereti.


Mit ér a nő

lelkében a lágy muzsika?

Ha nincs férfi ki megszólaltassa.


Mit ér a nő

testében lobogó vággyal?

Ha nincs férfi ki csillapíthatná azt.


Mit ér a nő

ajkán nyíló, becéző szóvirággal?

Ha nincs férfi ki halmozza csókjával.


Mit ér a nő

szemében a fénylő csillaggal?
Ha nincs férfi kit beragyoghat.


Mit ér a nő

lágy puha keze?

ha nincs férfi kit megérinthetne.


Mit ér a nő

teste, legyen bármily szép?

Ha nincs férfi kit lángra lobbant, megigéz.


Mit ér a nő

ajkán szomjazó forró csókja?

ha nincs férfi, ki azt szomjazza.


Mit ér a nő

ki csak álmait szövi?

ha nincs férfi ki igazzá teszi.


Mit ér

a test a szépség a gyönyör,

ha ezen a napon csokorba kötöd?

Nő és férfi egymás nélkül nem egészek,

ám együtt a kettő maga az Élet.


 

 

csendesgondolat•  2014. május 2. 17:28

A természet arcai

 

A természet arcai


Mint csacsogó lányka dalolva, nevetve

szaladt a tavasz erdőre, mezőre.

Friss színeket csókolt fűre és fára,

szivárványt lehelt virágra, madárra.

Szép természet

tavasz-arcát a napnak kitárta,

dédelgette lágy napsugár

kikeletre várva.

Tavasz arca összeforrt a tomboló nyárral

szenvedélyes forrócsókkal

egy izzó éjszakában.

Szép szerelmük

gyümölcse nőtt bokrokon és fákon,

ellobbant a perzselő nyár,

bár még néha lángol.

Piros arcú szép menyecske

szétterített kötényébe

hullt gyümölcs a fákról.

Furcsa játék

mit játszik az öreg természet,

tavasz és nyár

szépségeit összekeverte.

Talán tarka gyermekkorát, forró ifjúságát,
ezerszínű felnőttkorát, búcsúztatja régi arcát.

Ezerszínű hulló levél búcsút int a fáknak,

nem játszik a természet már

napról-napra fárad.
Kabátjába bújva morcos arccal jön a tél.

Szél-hangjával zúgott, morgott,

haragjában süvítve tombolt,

ő sem tudja mért.

Szép természet ne búsuljál

téli arcod is rejt csodát,

bár kemény vagy és nagyon hideg,

ettől lesz szép téli éned.

Fagy varázsol a tájra fehér deret a határra,

ettől lesz zúzmarás minden bokor minden ág.

Jeges szemed hó-könnyei

a vidéket takaróként lepi,

s ha ráragyog, a holdsugár

csillámlik az egész táj.

Ablakom üvegén jégvirágot szedek

s ezt neked köszönhetem.

Áldott legyél mindenért, minden drága kincsedért.



Kuzma Julianna

 

 

csendesgondolat•  2014. május 2. 16:59

Szívemmel mondom el

 

Szívemmel mondom el


Hogy mondjam el,

ha szemedbe nézek elfogy a szó,hallgatok,

Hogy mondjam el,

ha nem szeretsz, nincs is élet, megfagyok.

Hogy mondjam el,

tested melegétől felmelegszem én is,

hogy mondjam el,

kezed érintése felröppent az égig.

Hogy mondjam el,

vágyam lávája égeti testemet,

hogy mondjam el,

ha nem ölelsz, porrá éget, s eltemet.

Hogy mondjam el,

veled eggyé válva megszűnik az élet,

tüzes gömbbe burkolózva hagyom el a földet.

Hogy mondjam el,

karjaidban, lelkem virágágyban ébred,

tőled lesz szép, mit nekem szépnek ad az élet.

Hogy mondjam el,

ha elmész, sötét lesz és félek,

te ragyogsz be mindent amiért élek.

Nem mondom el,

szívem nálam szebben mesél.

Szívem minden dobbanása neked üzen, azt

suttogja,

te utánad nincsen élet, én csak benned, érted élek.

Szívemmel mondom el néked!

 

 Kuzma Julianna

csendesgondolat•  2014. május 2. 16:51

Kivagyok én?

Ki vagyok én?

 


Ócska toll vagyok, gyűrött papírlapok
rajta kusza betűk, áthúzott mondatok.
Lelkem sűrű erdejéből vihar döntötte fák
érzések mik meggyötörnek, egy-egy letört ág.
Napsugaras virágos rét, hol átsuhan a tavaszi szél,
madárdalos kerek erdő kis patakkal közepén.
Szívem csicsergő madárdala, csörgedező kis
patakja,
repülnöm kell, nem tűnhet el boldogságom
délibábja.
Ablakomon beköszönő díszbe öltözött fák,
sárga ruhás kacér ága a széllel táncot jár.
Simogatja nyugodt lelkem az őszi napsugár,
nyugalom és béke jár át minden porcikám.
Csend, vihar, szenvedély, e kopott testbe mind
befér.
Az élet ad s elvesz, érzések, miket féltőn magamba
rejtek,
érzések miket tollba folytok én, mint megfejtetlen
rejtvényt,
magam sem értem miért, akár a darabjaira tört
cserép,
mit az évek szórtak szét, ha összeraknám
elmondhatnámhogy
ki vagyok én. Ki vagyok én?

 

 
1...111213