CsehGéza

jagosistvan•  2013. március 6. 21:27

A legeslegutolsó levél

A legeslegutolsó levél

 

Írtam vagy száz levelet hozzád.

Azt hiszem elég volt most már.

Ez lesz a legeslegutolsó.

Asztalomon paprika és só

meg egy kanál és egy tányér,

amit itt hagytak anyádék.

Amikor még nem voltunk senkik.

Amikor még nem voltunk Senkik.

 

2013. március 6.

szerda  21:19


 

 

jagosistvan•  2013. március 6. 21:13

Levél a földszint 5-ből

Levél a földszint 5-ből

 

Hát megint rajtakaptál, hogy a szexoldalon csetelek,

amíg te Hugo Ramos Rómeó előtt az ágyon hemperegsz.

Kezedben tea a tálcán barnult májaskenyér.

Előttem meg itt a válasz: Neked a szopás mennyit ér?

 

Mivel szoptam már eleget, nekem a szopás sokat ér.

Egykedvű napokon is bátran folyik az aranyér.

Serpenyőmben meg csak kavics és homok.

A tévében ezalatt a Hugo Ramos Rómeó zokog.

 

Te nem zokogsz pedig lenne min, miért kedvesem.

Bocsáss meg de nem osztom meg veled szegletem.

Jó' elleszünk mi itt ketten a furulyás Katival,

ki mindenféle szerelemről bátran nyíltan vall.

 

2013. március 6.

szerda 21:12

jagosistvan•  2013. március 6. 11:27

Levél a hatvanötödikre

Levél a hatvanötödikre

 

Gyerekként zsírosdeszkát ettünk.

Mára mi is öregurak lettünk.

Leszakadt rólam az utolsó farmer,

az az indigókék jó magyar Trapper.

 

Ma már mi is pantallóban járunk.

A tévé és a kutyánk mellett hálunk.

Pirulákat szedünk és virágot.

Keressük önmagunk a kis unokánkon.

 

Már az asszony se festi úgy magát.

Keményen fekszik, nem bírja a puhát.

Bár az régen se volt divat nálunk,

szélbe-hosszba kihasználva ágyunk.

 

Igaz, manapság csak úgy öregesen.

Néha még sikerül gördülékenyen.

Ha meg élire lett vasalva az este,

jókat horkolunk a Heti hetesre.

 

2013. március 6.

szerda  10:58

jagosistvan•  2013. március 5. 21:28

Levél 90-ből

Levél 90-ből

 

Volt nekem egy régi kalapom.

Honnan? Már nem tudom.

Azon az estén sokan voltak.

Fáklyákkal, cséphadarókkal.

 

Sokan voltunk úgy gondolom.

Hittük ez a forradalom.

De utána felébredtünk.

Négy fal között bennrekedtünk.

 

És egyszer csak ott volt a kalap.

A priccsen, a fejem alatt.

Felperdülő karimával,

Háromszínű pántlikával.

 

Még tíz évig hordtam, ha esett.

Mindenki ki és meglesett.

Tegnap egy rozsdás szögre tettem.

Hordja az, kinek van még kedve.

 

2013. március 5.

kedd  21:25

jagosistvan•  2013. március 5. 21:12

Ági az iskolából

Ági az iskolából

 

Egy szeretőm volt igazából.

Ági az iskolából.

A többiek csak jöttek-mentek,

voltak szendék, voltak szentek.

 

Ágiból azóta jó feleség lett.

Főz ha hozza kedve.

Ágyat vet - mindig magától.

Számot is - olykor magából.

 

Tényleg jó feleség ez az Ági!

Gyökerétől az ágig.

De szeretőm is igazából.

Ági az iskolából.

 

2013. március 5.

kedd  21:02