Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Spontán
church73 2016. december 6. 14:19
Megtörte a csendet egy pattanás,
- rajtunk kívül, nem hallotta senki más -
mikor: a gombon a cérna elszakadt,
ott, a kerti fűben az ég alatt..
és elkapott minket a nagybetűs,
- a grillről, még képünkbe szállt a füst -
eltűrtem ..az arcodból tincseid,
próbáltuk felfedezni a kincseit
az életnek. Mert tudtuk, hogy tartogat
- számunkra, ott a fűben az ég alatt -
pár spontán percet, /és halk sikolyt /
és utána semmi, ..csak ennyi volt!
Szemedben bújt egy kis gyűlölet,
- te magad voltál és én nélküled -
a hab alól szűrtünk még némi sört,
s közösen utáltuk ami gyötört..
Hajnal üldözte el az éjszakát,
- némán is értettük egymás szavát -
elmentél, s mi belőled itt maradt:
csak egy gomb ott a fűben, az ég alatt..
Törölt tag2016. december 7. 14:38
Törölt hozzászólás.
church732016. december 7. 09:25
@Havierez: ? Maradjunk annyiban, cimborámat elvitték a jardok a pride-ról,
vagy mi az a xar', és nem a felvonulók közt volt.. Én épp paradicsomot
árultam akkor, csapott áron, így megúsztam :)) Remélem, toleráns voltam :))
church732016. december 7. 09:19
@Mikijozsa: Köszönöm Mikibá! Megtisztelsz!
church732016. december 7. 09:18
@Törölt tag: :) Rossz volt a varrónő :))
Törölt tag2016. december 6. 21:00
Törölt hozzászólás.
Mikijozsa2016. december 6. 20:54
spontán, vagyis szabadon írt versed sok szép emlékből fakadhatott, tetszett
Törölt tag2016. december 6. 20:53
Törölt hozzászólás.
church732016. december 6. 15:27
@T.Zia: Köszönöm!
T.Zia2016. december 6. 15:10
:) Soha ne add fel. Nekem ezt üzente ez a vers. Régen is és most is. :) Tézi