Öngyógyulósdi

    Tegnap, nagyon szép volt:

    ketten osztoztunk a kincsen,

    - amit életnek hívnak -

    és a derült égből Isten,

    sugárzó arcokra nézett,

    - bizton, tetszett neki amit látott -

    hittük: megváltjuk helyette,

    ezt a csodaszép világot..

    Ma, az vagyok, ki voltam,

    a napnak se híre-se hamva,

    unottan nézek a parkban,

    a sok turbékoló galambra, 

    épp, két part között vagyok,

    de tudom: jön egy másik,

    és dacból, elrugdozom magam

    az öngyógyulásig..