Míg a nap alszik

church73•  2016. november 17. 12:54

 A nap valahol nyugodtan alszik,

  - sodródik veled az új évszázad -

  szádból merengő sóhaj hallatszik,

  és óceánok vizén a lázat

 

  mérhetnéd.. Hiszen: egyre romlik

  el, körülötted szinte minden,

  a remény múló, szerte foszlik

  és vaksötét lesz, túl és innen

  

  az Óperencián.. De, élsz még és

  lélegzel - a szép jövőt egyre várod!-

  közben, küzdesz azzal a réteggel,

  ami, eltakarja minden álmod

 

 magad elől.. Vakon bízol: hátha!

  - mert, ez olyan szépen hangzik -

  tán, helyreáll a föld körforgása,

  s te is álmodsz majd, míg a nap alszik..


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

church732016. november 23. 10:37

@Törölt tag: Köszi -köszi! Parkolt már jó ideje, a többi közt.. :)

Törölt tag2016. november 20. 08:21

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. november 20. 08:20

Törölt hozzászólás.

church732016. november 18. 12:36

@Rozella: Köszönöm szépen, hogy olvastál! Már ezer éve publikálásra várt, ez
a szösszenet' :) , mindig foltozgattam, de szerintem még mindig nem az a WOW
kategória.. :))

Rozella2016. november 17. 13:44

Jó gondolatsor! Álmok és önámítás keskeny mezsgyéjén billegünk, már nem is nagyon bízunk...csak nézzük, ahogy alszik a nap...