Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Lombjavesztett'
church73• 2018. június 11. 09:47
A fény ablakomon átragyog,
- engedni kezd kint a dér -
a természet még tetszhalott,
majd holnapra életre kél.
A ma, mindig csak délibáb,
-úgy tűnhetik mintha lenne-
estére fonnyadó virág,
s nem változik elevenre.
Nézem a néma perceket,
ahogy peregnek le a számlapon,
a napsugár rám nevet,
csak, mi nem jön vissza, fáj nagyon.
Az emlék viharvert halott,
- de kísért, mint egy rossz lidérc -
temetett tetemek a tegnapok,
mint hegyek mélyén drága érc.
Magam előtt látom arcodat,
- azt a mindent elsöprő mosolyt -
én is, te is, vívod harcodat,
a múltról töröljük le most a port.
Lombjavesztettek lelkeink,
- de balga az, ki nem remél -
mert örökforrású nedv kering:
a kedvemért, a kedvedért!
church732018. június 13. 18:18
@Rozella: @Törölt tag: @Zsuzsa0302: Köszönet, hogy jöttetek! :)
Zsuzsa03022018. június 13. 09:40
Jó vers, nagyon tetszett!
Üdvözlettel : Zsuzsa
Törölt tag2018. június 11. 14:45
Törölt hozzászólás.
Rozella2018. június 11. 13:38
Az egész nagyon tetszett, a Te hangodon szól, de vége megkapóan szép!
church732018. június 11. 13:18
@Törölt tag: Köszönöm/köszönjük szépen!
Törölt tag2018. június 11. 13:06
Törölt hozzászólás.
church732018. június 11. 11:45
@Mikijozsa: Szerintem is az első, - az 1-4-6 Anitáé, messze jobban ír mint én!
Már nem publikál.. sajna! Köszönöm figyelmedet Mikibá'!
Mikijozsa2018. június 11. 11:09
főleg az első meg a többi versszak is nagyon jó, gratulálok
church732018. június 11. 09:53
@660326: Óh, köszi - Nitta nevében is!! De gyors voltál! Hálám!
church732018. június 11. 09:52
Egy közös' vers, kedves ismerősömmel: Cseh Anitával karöltve jegyeztük'..
Köszi, drága Nitta'! Pusz' ;)
Paula.S.Tizzis2018. június 11. 09:51
Csodálatos lett, és fájó.