Létforrás

    Ma újra..

    csak keresem magam,

    de, ki voltam: sehol nincsen,

    a létforrás egyre apad,

    őszbe hajlik minden tincsem.

    Fagyos hajnal álmokat űz,

    ágak közt kósza szél zizzen,

    hajbókol a szomorúfűz, 

    s csendemre válasz nincsen.  

    Pedig kiáltanék - ezer szóval

    írnám papírra feslett világom,

    palackba zárnám: vigye a víz, 

    hátha én leszek, ki megtalálom -

    magam újra..