Lélekvesztő

church73•  2018. július 31. 08:09

   

   feltör belőle egy halk sikoly

   tovább csorog a szobák falán

   szájában íz, erjedt almabor

   mi sosem volt pohárban talán

   csillagokból álmokat olvasott

   rá telepszik különös révület

   szája rándul, szíve már halott

   istenek forditják el képüket

   megnyílik előtte a végtelen

   talán szárnyal is, mint a hattyúdal

   s bordái közt a kis réseken

   mi a lélek volt, puhán átsuhan.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

church732018. augusztus 6. 07:57

@dreaming58: @Kicsikinga: Hálásan köszönöm a figyelmeteket! :)

Kicsikinga2018. augusztus 1. 14:16

Azon a "lélekvesztőn", amiben "utazik", elég egy parányi lék, és ...
Mindig nagy élmény olvasni a műveidet. Meg is köszönöm!

dreaming582018. július 31. 20:17

Annyira intenzívek a képeid, mégis finom rajzúak...ismét elbűvöltek soraid.

church732018. július 31. 09:33

@Paula.S.Tizzis: Köszönöm, örülök, ha így gondolod! :)
Ami a hatását illeti, tény, így nem hozom magamra a frászt! :)))
Szépet és köszi!!

Paula.S.Tizzis2018. július 31. 09:22

@church73: De nagyon jó, ha ezt nem írtam volna. :-) E/1-ben rád koncentráltunk volna, így a mondanivaló mögött halkan bújsz meg, szerintem jobb a hatása. Szép napot Neked!

church732018. július 31. 09:15

@Paula.S.Tizzis: Azta.. Nagyon belelátsz az agymenéseimbe'! :)
Ez pl. egyes szám első személyben íródott, de olyan rossz volt olvasni,
hogy változtattam rajt.. Persze, lehet így sem jobb.. :))) Köszönlek!

Paula.S.Tizzis2018. július 31. 09:04

Nem tudom mi ihletett, de valami személyességet is érzek benne. És a bensőséges, finom jelzők, olyan könnyűvé, szinte széppé teszik az elmúlást.