Szilánkok
SzórakozásNihil
Olyan üres, vásott a reggel,
elbújt a nap a felhők mögött,
míg, ott kint a dér fákat tesztel,
mélyen belém a nihil költözött,
..és úgy mos el mindent e semmi,
ahogy az óceán a partokat,
hagyom magam, nincs mit tenni,
s visz betűt, szavat, hangokat..
Hideg sarkok néznek rám meredten,
ma, nem hiszek a felizzásba,
s ahogy Isten unja, hogy teremtsen,
úgy ülök, az elmúlásba mártva..
Állítsuk falhoz..
Helló cimbi', miért csüggedsz:
nem mind boldog, ki előre lát!
Gyere velem, miért küzdesz -
állítsuk falhoz az éjszakát!
Lent a klubban, szól a zene,
magyar a pálesz, jó a sör,
egy agymosásba nem halsz bele,
az élet az, mi olykor gyötör..
Ketyeg az óra, kell a búfelejtés,
nem számít, ha dől a szó,
abból nem lesz feljelentés,
hogy a jókedv szinten tartható..
Gyere velem, vár a korsó,
még nem dőlt romba a világ,
legyél kicsit formabontó,
állítsuk falhoz az éjszakát!
A kert helységben a füstöt fújom,
a hangulat totál karaj',
szomszéd asztaltól bennünk stíröl',
egy ismerős crazy' csaj..
Mosolyog rám - már megérte-
emelem felé a poharam,
- ő, majdnem megvolt, aztán mégse,
azóta, új sorszáma van..
Kérek egy kör unimukkot',
- a szilvásat, nagyon csípem -
egy újabb sörrel szétcsapatjuk',
szép az élet, istenem!
Gyere velem, messze a hajnal,
még nem dőlt össze a világ..
Most ne foglalkozz búval, bajjal,
állítsuk falhoz az éjszakát!
Időközben hozzánk csapódott,
számos haver, s jó barát,
kórúsban üvöltjük a refrént,
rég volt együtt a társaság!
Nem stílusunk a popszakma',
itt a zenének súlya van,
a másnappal most a francba',
ma a kedvünk színarany!
.. Előttünk sok üres korsó,
megértük az új nap hajnalát,
arcunkon a mosoly részeg,
de, falhoz állítottuk az éjszakát!