Szilánkok

Kultúra
church73•  2016. szeptember 6. 06:53

A nevem: MARS


 Én vagyok az egyetlen, a nyújtott kéz, mit megragadsz,

 távol áll tőlem a béke, s ha lángol a föld az ég alatt,

 te alázatos vagy, én arrogáns, látod: nem volt hiába,

 kétezer év háború, midőn léptél a szolgák sorába..

 Kínzás és nyomor a nevemben, paranoia a törvény,

 szent vagyok, sérthetetlen, utam vérvörös ösvény..


 Én vagyok a világ ura, fejemen, láng a koronám,

 én vagyok az a császár, kinek leborulsz a lábainál..

 Az ígéretem hazugság, a szeretetem gyűlölet,

 mint politikus -várja jussát - uralkodom sorsod felett..

 Kétezer év háború, láthatod: nem volt hiába,

 a gyarlóságod juttatott, a szolgáimnak sorába..


 Lábam előtt vértanú világ, dúl a seregek harca,

 füledbe súgom: dicső a nap, ösztönözlek arra:

 véráztatta csatamezőn, büszke légy és bátor,

 vívj és szenvedj hogy ha kell, akár önmagadtól is távol..

 Építs nekem nagy palotát, dicsőítve minden tettem:

 Mars vagyok, háború istene, s alattvalóm: te ember!

church73•  2015. február 2. 13:55

Örökkön

- amolyan merénylet, a kultikus 'Szomorú vasárnap' címú dal nyomán.. -

Vártalak, az asztalon egy csokor virággal,
a sarokba állított, agyonhasznált' gitárral..
szememben, hirtelen elhalványult a fény,
arcán kaján vigyor, s búcsút int a remény..
te voltál a szívem, te voltál támaszom,
már nem maradt semmim sem, csakis a fájdalom..
örökkön fájdalom..

Sötét felhő az égen, majdnem a földig ér,
könnyel és búval írt levelet kerget az őszi szél,
az élet legyőzött, az emlékem rád hagyom,
virág és keresztek, ez az utolsó alkalom..
"Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak,
ne félj a szememtől, holtan is áldalak,"
örökkön áldalak..

Könnyel s búval írtam, az utolsó levelet,
gondolatban, kezemben tartottam kezedet..
ott kint a nagy fák közt, süvített az őszi szél,
bennem, már mindent fagyosra döngölt a tél..
lelkem, szomorúan vág neki a világnak,
nem hagyok emléket, csak az egyetlen leánynak..
örökkön imádlak..

Azon a napon majd, kis kedves gyere el,
a szélben meglebben a fekete gyászlepel..,
a fejed felett, száll egy fekete holló,
az öreg tölgysoron, ez az út lesz az utolsó..
könnycsepp, soha ne folyjon gyönyörű arcodon,
tudnod kell, én így is, csak hozzád tartozom.
örökkön tartozom..    

Sötét felhő az égen, majdnem a földig ér,
könnyel és búval írt levelet kerget az őszi szél,
az élet legyőzött, az emlékem rád hagyom,
virág és keresztek, ez az utolsó alkalom..
"Nyitva lesz szemem, hogy mégegyszer lássalak,
ne félj a szememtől, holtan is áldalak"
örökkön áldalak..

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom