Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Dobbanás'
church73• 2017. november 17. 09:58
Néha kicsit belefúlok az időbe
- tudom: kölcsön kaptam, nem pedig örökbe -
és úgy vágyom rád - annyira várlak -
ahogy a fák tavasszal rügyezni vágynak.
Ilyenkor reggel is csak két bal lábbal
történik meg, hogy talpra álltam,
és olyan kesze-kuszává válik minden,
hogy fentről rám legyint az Isten.
Mert vannak ilyen semmilyen napok,
mikor az órát nézem és csak vagyok - vagyok,
de, ha estére érve a Nap eloson,
dobbanást számlálok majd a mellkasodon..
xxx
Rozella2017. november 18. 13:13
Már majdnem elhittem... hogy semmilyen nap... :) aztán tessék! micsoda fordulat!! :) Tetszett nagyon!
Ernest2017. november 18. 02:29
Klasszat írtál, gratula!
church732017. november 17. 17:55
@dreaming58: @Steel: Óh.. Nagyon szépen köszönöm, örülök, ha ennyire
tetszett! Hálám!
Steel2017. november 17. 17:27
Ilyen a természetesen gyönyörű, ilyen amikor egyszerű szavakból, hétköznapi életképekből ősi szépséggel dobban meg a vers az olvasó szivében is. Örülök, hogy olvastam.
dreaming582017. november 17. 17:20
Azt szeretem nálad, hogy a hétköznapi képekből egy pillanat alatt képes vagy zseniális lírát varázsolni egy félmondattal!
Tudom, hogy mondtam már, de nagyon szeretem, ahogy írsz :)
Szeretettel: Éva
church732017. november 17. 17:15
@Törölt tag: Viszont! :)
church732017. november 17. 17:13
@schmidtlivi: Köszönöm szépen, kedves Lívi!
church732017. november 17. 17:12
@Pflugerfefi: Örülök, köszönöm Feri!
Törölt tag2017. november 17. 15:16
Törölt hozzászólás.
schmidtlivi2017. november 17. 13:59
Szépséges...
Pflugerfefi2017. november 17. 13:17
Remek gondolatok! Tetszett!
church732017. november 17. 11:39
@Törölt tag: óh, de szép - a virágok is, a zene is.. Köszönöm Liwcsi!
Ölellek!
Törölt tag2017. november 17. 11:05
Törölt hozzászólás.