chillly24 blogja

chillly24•  2009. december 7. 15:13

Csalfa képzelet

Fellegeken kúszó úszó szellemek
vad paripákkal felpaprikázott érzelmek
csábító zümmögő buja képzelet
határtalan mezőket virágos képeket
látsz, ha az alfa mögé állsz
és kéjesen dorombolva nézed a létet
a kietlen sötét pusztuló réten
mi a saját környékeden éledt
amíg te a földön élve haltál
s a társadalommal foglalkoztál,
züllöttél és hanyatlottál
emberi érzésekkel nem foglalkoztál...
Ím az alfa mutatja új utad
lásd az ösvényed: az újat
mit érezni akarsz a talpad alatt...
Légy új, légy az aki akarsz
és élj úgy hogy meg ne bánts másokat!
s ez mind természetes legyen
önzetlen, szívélyes, kedves ember lehetsz
minden csak akarat és hit
tudd hogy mikor mire nyitsz!
és élj, élj, élj! Hogy boldog legyél!

chillly24•  2009. december 7. 15:08

Egy naiv...

Egy naiv felhőket kergető bárány vagyok
ki azt hiszi hogy a földön eltévedt
s ugrándozva kapálózik az égi testvérekért
mert azt gondolja, itt már mindent megtapasztalhatott...

Ne keseregj bárány! Ne kérj bocsánatot,
mert én voltam az ábránd
aki ily rútul megtáncoltatott.
- mondta a Nap kényelmes lassan
s hanyattvágódott a narancs habokban...

A bárány elszontyolodva ült le a fűbe
keressen mást mi eddig nem volt elég
csak túlélni épp
a csapástalan világtalan mezőt
hol a csalódott bárány nem haraphat fűbe...

chillly24•  2009. december 7. 15:04

Megadott szavas vers

Szavak: csillag, fekete, szerkezet, füzet, cica, ágy, Nap, gomb, hideg

Fekete hideg csillag csillog az égen
nincs olyan szív-szerekezet a létben
Mi a Nap ellen fordulna ébren
csak az ágyon heverő gombok füzetek égnek
mint a teljes lázban égő cica a meleg télben...
ha jön a kandúr vérben
úszó szemekkel mert éhes
nemzeni szeretne mint a cica ki őt keresi...
s újra feljön a fekete Nap az égre
hallod a szív-szerkezetedet s kétled
hogy tétlen-siváran képes
két kezet vágyó ölelésed
visszaölelni
s újra szenvedélyesen szeretni...

chillly24•  2009. december 7. 15:00

Mégsem...?

Szemed világa elhalványult
kereső tekinteted lelassult
szíved most másfelé húz
vajon ez csak rövid ideig dúl?
Vagy én voltam gyenge és sápadt

hogy nem vettem az akadályod?
Vagy ennnyire unalmas lennék
s neked meg nem felelnék?
Végül is mindegy... Ugorjunk a hóba
temessük fejünket a múltba
s lássuk a jövőt , jelent egyben
tudjuk, hogy mi tart minket össze...
Ha semmi hát csalódottan de tovább élek
az életem egy szakaszából odébb lépek
s hajtom magam a semmibe töretlen
a céltalan élet színterére
hogy újra keressek egy célt amagmnak
s azt megismerve újra behódoljak...
De az már nem te vagy...

chillly24•  2009. december 6. 12:24

Rögtönzés neki...

Már biztos elfelejtettél,
s nem is vársz már
lehet hogy nem is olvasol
nem is gondolsz rám...
én mégis titkon remélve reménykedek
ahogy az enyhe télben a hóvirág
lassan emeli fel a karját
majd a fejét és a szemét
s reménnyel tölt meg mindenkit
aki csak elmegy mellette,
neked azt mondom ne csak menj
tépj le és akarj látni
mert nincs más vágyam,
csak a te vázádban állni
örökkön... csak rád várni...
elhervadva és romlottan is
csak állni... várni... szeretni...