chillly24 blogja

Hideg szél fúj
mégsem fázom
hideg tél kerülget
én mégis lázban égek...

kék szemedért
álbarna hajadért
egy örök illatért
a búgó hangodért...

meleg nyár kerestetik
a hideg fák alatt
tavaszi öröm kér hangot
a szürke téli tájtól,
hogy végre beköszöntsön a tavasz
majd az örök nyár
csak soha többet el ne hagyjál!

Szeged, 2010.01.20. 11:07

ilyenkor a legnehezebb
tudom hogy itt vagy
mégsem érezlek
pedig tiszta szívből szeretlek...

ilyenkor a legnehezebb
tudom hogy közel vagy
mégsem látlak
mindennél jobban hiányzol...

ilyenkor a legrosszabb
tudom hogy nemsoákra elmész
alig látlak
s összeomlok újból érted, miattad
mert tudod hogy mit érzek irántad...


Szeged, 2010.01.18. 13:27

Percek telnek lassan, lassan
félve ülök egy iskolai padban
rettegve félek attól
hogy a héten már nem látlak
de tudom hogy foglak
de félek...
nem akarlak elveszíteni téged,
mert eddig mindig elveszítettelek
már nem akarlak...
én érezni akarlak
szeretni, védeni, bántani
sosem feledni
mert téged nem lehet elfelejteni,
csak vágyni, várni és szeretni...
igen... mert szeretlek!
Bár már itt állnál előttem...!

Szeged, 2010.01.18. 10:47

Zaj forrásától cseng a fülem
az unalom folyójától leáll a szívem
s alszok halva élettelenül
mire feleszmélek a szívem kihűl...

Nem marad belőle csak a dobogó semmi
egy szakadt zacskó mit el tudsz feledni
nem segíted, hagyod szenvedni
az örök pusztulásba könyörtelenül küldeni

Hiányzol...!


Szeged, 2010.01.14.

az unalom házába tévedtem
nem akartam, kellemetlen
de jót elnézelődök lassan
a lábamon hintázva óvatosan
s közben semmire gondolni álmodozva halkan
kivirágozva, mezítelenül, őszinte arccal...