Újra..?

Megtörtél magaddal,
pedig nem tettél semmit,
csak nem ismertelek.

Puhatoltam, kereskedtem,
nézelődtem, kérdezgettem,
s az lett hogy csalódtam.

Azt hittem hogy az őszinteség az első,
hogy a barátságunk erősebb az álcádnál,
hogy én lehetek előbb mint a többi..

Rájöttem hogy ez neked nem megy,
igyekeztem megfelelni,
de nekem is magam kell adnom.

Egy rakás katyvasz lett belőlünk,
s mid lettem neked? Mim lettél nekem..?
Mik vagyunk mi?

Egyszer csalódott barátnők, 
akik szeretik egymást?

Mi lenne ha másképp állnánk?
Mi lenne ha normális alapokkal indulnánk?
Mi lenne ha mindenkit önmagaként kezelnénk?
és nem dőlne romba a világ.

Szeretjük egymást, így a normális
alkalmazkodunk egymáshoz, így kell.
És mi lenne..?
Mi lenne ha megpróbálnánk normálisan újra..?