Távolról

Ma is Veled ébredtem..
rádöbbentem, 
hogy nem vagy mellettem..

Álom voltál csupán,
tudatalattim játéka,
nem tudom azért van-e
hogy gondolsz rám..

Nem tudom miért jössz vissza,
kísérted a beteg lekem,
összetörsz újra és megint,
csendben tűröm, szendvedek nesztelen.

Semmi baj, én mindig szerettelek,
nem tudom lesz-e máshogy,
csak maradjon a titkunk.

Látom a hálón,
próbálkozol mással,
hátha bejön,
s nem lesz olyan mint én.

Feladtam a célszalagnál,
visszautasítottalak,
 amikor már jobban fájt,
mert megijedtem hogy én leszek a fontosabb,
mert nekem te voltál a fontosabb..

Nem akarok elöl lenni,
nem akarok magasabb lenni,
nem akarok különb lenni,
csak támogatni.

De te most boldog vagy,
én is, csak veled álmodom.
Nem hagysz nyugodni,
lehet megérzem a változást,
anélkül hogy tudnám hol vagy..

Légy boldog, próbálj meg élni,
én is ezt teszem,
de néha szeretnélek nézni.
Jó a világháló minderre,
távolról figyelni,
s veled örülni.