Szerelemforgás

chillly24•  2011. december 14. 22:08

éber ölelésed szemembe forr
apró érintésed lelkembe foly
szenvedélyed torkot fojt
pulóveremen egy meghatott könnyfolt...

nézlek, kereslek a semmibe
ködként omolt ránk a távolság
az a drága köd kéreti magát,
nem engedi hogy közel legyen a boldogság.

félek az időtől
mi talán másnak dolgozik
szenvedek a reménytől
mi reggelente a szememben vívódik

s jön az ádáz nappal
mi bátran kérődzik
fejembe behatolsz
kifelé lassan, talán nem is haladsz...

az éjjelt nélküled alszom
sötéten, otthonod nélkül...
majd újra jön a zavart reggelt
s fejbe kólintasz egy adag szerelemmel...

Kiskunfélegyháza 2011.12.14. 14:37

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2011. december 15. 13:29

majd tavaszra...bukót :)

chillly242011. december 15. 13:28

Köszönöm nektek hogy itt jártatok..! szeretem a kólintásokat, és majd egyszer prózában is megírom! :) Köszi Ancsa! Jó lenne már egy poet tali, csak mostanság nincs időm... :-/
skary: kérek sisakot, köszi! :D

skary2011. december 15. 04:52

küldjek egy sisakot?
húúúdevanmikorélvezeménisakólintásokat :)

kapocsi.ancsa2011. december 14. 22:12

Talán prózában jobban átjönne amit mondanál, mert mintha még maradt volna mondandód,
de ha fejbe kólint a szerelem, akkor csak az számít:)
Szió