Merengés

Már nem hiányzik a régi,
már nem esengek a megszokottért,
felszegett fejjel nézem az újat,
merengek, vajon jobb lesz..?

Lesem, figyelek,
pislogok nagyokat,
más ez, nagyon más,
 de már nem idegen. 

A régi már furcsa,
a megszokott a más,
örülök hogy megtettem már,
kellett a helyváltás.

Kissé bizonytalan, ám de boldog vagyok
több volt a félelem, de már alakulok,
eltűnt a hangom, már megkerült,
újra önmagam vagyok, sőt kicsit több!

Örülök hogy megjártam amit kellett,
a régiek nélkül nem lennék az aki,
s nem lennék felkészült eléggé.

Nézem a lámpám, csillog villog,
benne látom az új önmagamat,
fodrozódik táncol s világít,
a boldog jövőmbe haladok, ez az ami számít.