Mégis..

Csüggedés, nyugalom,

Félelem, riadalom, 

S kétség van egyszerre szívemben, 

Közben mosolygok jókedvemben. 

Ki érti a szívek csatáját? 

Ahol az ész is bele-beleszól, 

Mert csak szívvel élni nem jó, 

Ezért nyitja ki az ész a száját.. 

Boldog félelem, 

Kedves kötődés, 

Féltem a szívem, 

Közben a lelkem ép:

Melletted. 

Hosszú vezeklés ez, 

Korai meg nem értett fejemnek,

Hisz a most mi jó, 

De a holnap is kell, 

A múlt elmúlt, 

S fáj a mindenen. 

Életünk lapjai mikor színesek igazán? 

Ha sok érzés van? Vagy a gyász? 

Amikor minden egyszerre történik, 

Vagy nincs kiút igazán? 

Ki érti az élet rejtelmeit, 

Kérem tegye fel a kezét, 

Mondd el nekem kérlek, 

Mi az, amit rosszul csinálék.. 

Félek elrontok mindent, 

S vele együtt téged is, 

Magamról már nem beszélve, 

Mégis boldog vagyok így is..